2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Mit jelentettek a magyar–szovjet meccsekről?

2013. augusztus 27. 13:53

A felkészülés, "rejtélyes" sérülések

A fentiekből látható, hogy az állambiztonság – természetesen – az általa foglalkoztatott hálózati személyeket is felkészítette a mérkőzésre. Azokkal az ügynökökkel, akikkel rendszerint havonta tartottak beszámolót, most heti két alkalommal kellett beszámolniuk a birtokukba jutó információkról. Helyzetükből adódóan elsősorban a BRFK sportvonalon beszervezett ügynökei jöttek számításba, főleg azok, akik a leginkább „nacionalistának” tekintett Ferencváros szurkolóinak megfigyelését végezték. A „Csillag” fedőnéven jelentő informátort már hetekkel korábban megbízták, hogy jelentse, a hangadók milyen ellenséges politikai megnyilvánulásokat tesznek a mérkőzés kapcsán, illetve milyen terveik vannak a meccsre. Sajnos, az informátor munkadossziéjában az április utáni hónapokból nem található jelentés, így nem tudjuk, hogy milyen eredménnyel teljesítette feladatát.

Egy másik hálózati személynek adott utasítás azt mutatja, hogy a besúgók feladata nem csupán a megfigyelés volt, hanem a szurkolók hangulatának alakítása is. A „Zombori” fedőnevű informátort ugyanis azzal bízták meg, hogy keressen fel két fradista vezérszurkolót, és érdeklődjön a meccsel kapcsolatos terveikről, a beszélgetés során pedig az instrukcióknak megfelelően kellett viselkednie: „Vesse fel, hogy nincs nagy remény a győzelemre, azonban bízni kell a csapatban.” Nem tudni, hogy az állambiztonság ezzel az utasítással – a hálózati személyen keresztül – a szurkolók hangulatát igyekezett-e alakítani (és lehűteni a túlzott várakozásokat), vagy azért adták-e az ügynök szájába a fenti szavakat, hogy véleménye ne különbözzön a szurkolók többségének a véleményétől.

Az állambiztonság a jelek szerint nemcsak a nézők, hanem a csapat miatt is aggódott. Biztos, ami biztos alapon a mérkőzés előtt K-ellenőrzés alá vonták Sós Károly szövetségi kapitányt, vagyis a postáját megfigyelték. Az igazi problémát azonban a labdarúgók jelentették. A csapat tagját, „Nemere” informátort is utasították, hogy amennyiben a magyar–szovjet találkozóval kapcsolatban „olyan szándékról vagy előkészületről szerezne tudomást, mely a BM szervek közbenjárását igényli, időben tegye meg jelentését”. Hírek szerint több meghatározó játékos nem akart játszani a szovjetek ellen.

A „Forgács” fedőnevű informátor a Sport Szállóban a válogatott keret többi tagjától hallotta, hogy Rákosi Gyula és Farkas János félnek a szovjetek elleni összecsapástól, nem akarnak szerepelni a mérkőzésen, ezért a bajnoki találkozón igyekeznek megsérülni; már az előkészületi meccseken is ezért játszottak formán kívül. Rákosi a „Kőműves” fedőnevű besúgónak is azt mondta, hogy örülne, ha sérült lenne. „Kőműves” szerint sérülésre hivatkozva Varga Zoltán is le akarta mondani a válogatott meccs előtt lejátszott Diósgyőr elleni bajnokin való részvételt, ám végül – nem tudni, kinek a hatására – vállalta a játékot. A sérülések olyannyira elszaporodtak, hogy az egyesületek orvosait piszkálni kezdték, így Juhász József, az FTC orvosa sem merte már azt mondani, hogy Albert Flórián sérült.

A politikai rendőrséget leginkább Albert – szerintük hetek óta színlelt – sérülése foglalkoztatta. „Forgács” szerint Albert Flórián azért nem tartott a csapattal, mert a Dunaújváros elleni meccsen megsérült, ám a besúgó egy újvárosi játékostól úgy értesült, hogy Albert semmilyen rúgást nem kapott a lábára, egyszerűen csak lement a pályáról. A valódi okra vonatkozóan több feltételezés is az állambiztonság tudomására jutott, ám ezekben csak az volt a közös, hogy a labdarúgó nem akart a válogatottban szerepelni. „Kőműves” úgy tudta, hogy Albert a Mátraival való konfliktusa miatt nem akar játszani a válogatottban; hiszen már a Fradiból is ő zavarta el Mátrait. Csapattársa, „Nemere” szerint Albert a rá kiszabott pénzbüntetés miatt sértődött meg, azonban azon a véleményen volt, hogy a mérkőzésért járó 30 000 forint minden bizonnyal jobb belátásra bírja Albertet, aki vállalni fogja a játékot.

Az értesülés bekerült a mérkőzéssel kapcsolatos helyzetjelentésbe is, ám „Kőművest” jelölték meg hírforrásként. Ő azonban a munkadossziéjában található dokumentumok alapján akkor még nem jelentett ilyet. Csak később számolt be arról, hogy a hírek szerint a labdarúgó egy csempészési ügyben kiszabott pénzbüntetését az állammal akarja kifizettetni, ezért nem játszik (tehát sértődést kifejezetten nem említ). Az informátor egyébként a csapatorvostól azt hallotta, hogy Albert játékra képes.

Albert Flórián végül is nem lépett pályára, a mérkőzés előtti napon jelezte ugyanis a kapitánynak, hogy lovaglóizom-sérülés miatt nem tudja vállalni a játékot. Lépése rossz hatással volt a csapattársakra, és nyomott hangulatban készültek a meccsre. Különösen a két újonc, Fazekas László és Fatér Károly volt ideges, olyannyira, hogy a meccs közben majdnem rosszul is lettek. Az előzetes félelmek végül nem igazolódtak, tizenkét év után ismét le tudtuk győzni a Szovjetunió válogatottját: a május 4-i találkozón, mint az közismert, 2–0-ra nyertünk. A korábban említett labdarúgók közül Rákosi Gyula és Farkas János játszott, sőt utóbbi szerezte a magyar csapat vezető találatát; a másik gólszerző Göröcs volt.

Takács Tibor írásának folytatása a Betekintő legújabb számában olvasható

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár