Amerika első ősi telepeseire bukkanhattak
2013. augusztus 7. 18:37
A régészek úgy vélik, hogy a Mexikóban nemrégiben fellelt 30 csontváz mindegyike közel kétezer éves is lehet, így talán az amerikai kontinens első telepeseivel van dolgunk. A kutatások szerint genetikai őseik mintegy tízezer évvel ezelőtt keltek át a Bering-szoroson.
Korábban
A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) és a spanyolországi Cordobai Egyetem régészei és genetikusai azokat a csontokat tanulmányozzák, amelyeket a mexikói Tamaulipas államban lévő La Sepultura-barlangban találtak. Az eddigi vizsgálatok szerint ezek az emberek azon első csoportok közé tartozhattak, amelyek az amerikai kontinensen vándorolhattak.
A különböző kormeghatározási elemzések, például a DNS-vizsgálatok a kutatók szerint arról tanúskodnak, hogy Amerika egyik legrégebbi genetikai szálai kötődnek ezekhez az emberekhez, s azon embercsoport leszármazottai, amelyek egykoron átkeltek a Bering-szoroson mintegy 10 ezer évvel ezelőtt.
„Tovább kell kutatnunk és ásnunk Tamaulipas állam barlangjaiban, hogy megérthessük azon kultúrák eredetét, fejlődését és életmódját, amelyek a térségben telepedtek le” – mondta Jesús Ernesto González Velasco, az INAH antropológusa. „A DNS-vizsgálatok, valamint a koponya morfológiai elemzései nagyban hozzájárulhatnak a vadászó-gyűjtögető életmódot folytatók kulturális gyakorlatainak mélyebb megértéséhez” – tette hozzá. A szakértők azt remélik, hogy a vizsgálatok fényt deríthetnek a mexikói őslakosok eredetére.
Munka a La Sepultura-barlangban
Július közepén arról adtunk hírt, hogy Veracruztól délkeletre lévő Jaltipan városában másik 30 csontvázat és egy romos piramist fedeztek fel; a maradványok szintén kétezer évesek lehetnek. A sírokban a régészek agyagfigurákat, jádekőből készült gyöngyöket, tükröket és állati maradványokat is találtak. A kutatók úgy vélik, hogy a települést valamikor az i. sz. 1. század környékén kezdték benépesíteni, s a 6-7. századig lakták, azonban lakóiról vajmi keveset tudunk.
A holttestek (amelyek közül kettő csecsemőé volt) mellett szarvasagancsot, kutya-, prérifarkas-, szarvas-, hal- és madárcsontokat találtak a tudósok. Az emberi maradványok mellett valószínűleg azért voltak állatcsontok, mert úgy hitték, hogy a jószágok a túlvilágon szintén a társaik lesznek, de arra is van bizonyíték, hogy a terület lakói szívesen gyűjtögettek őskori leleteket, például a számos ősmaradvány között az 1,6 millió évvel ezelőtt kihalt, óriási méretű Megalodon cápa (Carcharodon megalodon) fosszilizált fogait is megtalálták.
Az INAH szakemberei szerint a helyszínen talált tárgyak több kultúrához tartoztak, például a tégladarabok a majákhoz köthetők, míg a cserépedények Teotihuacanból érkezhettek. A maradványok mellett egy 12 méter magas piramist is találtak, amely sokak szerint a maja stílushoz hasonló, néhány régész pedig El Tajín prehispán város titokzatos lakóinak stílusjegyeit vélte felfedezni a romokon.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
