2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Fából készült bombázó mentette meg Angliát a 2. vh-ban

2013. július 30. 14:20

A Spitfire vagy a Hurricane bombázók máig nagy hírnévnek örvendnek, azonban néhány kutató azt állítja, hogy valójában a fából készült, könnyed de Havilland Mosquito típusú vadászbombázók nyerték meg Nagy-Britanniának a második világháborút.

A Spitfire és a Hurricane úgy él a britek emlékezetében, mint azon gépek, amelyek megmentették a szigetországot a náci megszállástól, a Lancasterre és a Halifaxra pedig úgy gondolnak vissza, mint amelyek bátran felvették a harcot a Harmadik Birodalommal a második világháborúban. Jasper Copping brit kutató szerint azonban a háború legragyogóbb és leghatékonyabb gépe nem ezek közül került ki, ezt a címet ugyanis a kevésbé ismert de Havilland Mosquito nevű gép érdemelné ki.

A Geoffrey de Havilland brit pilóta által tervezett, kétfős bombázó kiválóan, szinte hiba nélkül szolgált a második világégés éveiben. A típust eredetileg vadászbombázóként használták, majd később megépítették vadász-, éjszakai vadász- és felderítő változatát is. A háború legemlékezetesebb rajtaütéseit is ezekkel a gépekkel vitték véghez: ilyen volt például a Gestapo oslói központjára mért támadás vagy az amiens-i küldetés, amely során rést ütöttek a franciaországi börtön falain, segítve ezzel a helyi ellenállók menekülését. Az oslói és az amiens-i rajtütések mellett az egyik leghíresebb támadást, a berlini rádióállomás ellenit is Mosquitókkal "végeztették" el, éppen akkor, amikor Hermann Göring, a Luftwaffe feje beszédet tartott. 

A Szúnyog nagy sebességét és hatótávolságát a könnyű szerkezetének köszönhette, amit a brit mérnökök szokatlan technikai megoldással értek el: a bombázó szinte teljes mértékben fából készült. A főként lucfenyőből vagy nyírfából készült lemezeket ragasztóval erősítették egymáshoz. Azonban akkori előnye később megbosszulta magát, mivel míg a fémből készült gépek mai is repülőképesek, addig a Mosquitók egyszerűen elrohadtak a hangárban a háború után.

Majdnem húsz éve, hogy nincs repülésre alkalmas Szúnyog a világon, az utolsó facsodák egyike ugyanis 1996-ban egy manchesteri légi bemutatón lezuhant, a kétfős személyzet halálát okozva. Mivel már jelentős ideje nem látható a bombázó, emléke is halványulni kezdett a többi fémből készült repülő mellett, amelyek most is ott cirkálnak a levegőben.

A Channel 4 brit csatornán The Plane that Saved Britain (A repülőgép, amely megmentette Nagy-Britanniát) címmel egy héttel ezelőtt láthatta a közönség a Mosquitókról készült dokumentumfilmet, amelyben a műsorvezető, Arthur Williams a gép tervezőjével is elbeszélgetett, s a bombázó teljes történetét kivesézte, sőt az Egyesült Államokba is elutazott a forgatócsoport, ahol azt tervezik, hogy felújítanak egyet.

A műsorban megszólaltatták Eric “Winkle” Brown háborús tesztpilótát is, akinek elmondása szerint gyakran szegezik a következő kérdést: melyik repülőgéptípus mentette meg a briteket a háborúban? A válasza ugyanaz: a Mosquito. „Az érvek is világosak, a Szúnyog azért volt a megmentőnk, mert nem csupán bombázó volt, hanem felderítő, éjjeli vadász, földi csapásmérő is, egyszóval a sokoldalúsága mentette meg a briteket” – mondta Brown. Sir Max Hastings történész is egyetért ezzel: „Mindene megvolt, amire szüksége lehetett egy pilótának: sebesség, erő, könnyedség, s véleményem szerint a formatervezése is szebb, mint a Spitfire-öké.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár