Így emlékezünk a 2. világháborús magyar és szerb áldozatokra

1990-ig hallgatás

A történelmi főhajtással a hetven évvel ezelőtti vérengzések áldozatai előtt tiszteleg a két elnök. Az eseménnyel pont kerül egy hosszú, többéves folyamatra, amely az áldozatok hozzátartozóinak küzdelmével kezdődött, majd jogi és politikai viták, kétoldalú egyeztetések, illetve a múltat feltáró szakértők munkája révén elvezetett a történelmi eseményhez.

A második világháborúban, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. 1942 január-februárjában Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által végrehajtott partizánvadász razziákban közel 3-4 ezer, főként szerb és zsidó vesztette életét. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában becslések szerint 15-20 ezer délvidéki magyar vesztette életét. Három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor összes magyar lakosát kitelepítették, háborús bűnössé nyilvánították, és kivégezték vagy gyűjtőtáborba szállították.

A partizánvadász razziák idején történt vérengzések kivizsgálására az akkori magyar kormány azonnal vizsgálatot indított, a bűnösöket elítélték. A véres eseményeket mind a magyar, mind a szerb történészek rég feldolgozták, Cseres Tibor regényt írt róla, amelyet Kovács András rendezésében filmre is vittek. Újvidéken minden évben megemlékeztek a kivégzett áldozatokról, az utóbbi években délvidéki magyar politikusok is részt vettek rajtuk.

A titói megtorlásokról azonban 1990-ig nem lehetett beszélni Jugoszláviában, de a magyarországi közvélemény számára is csak az utóbbi években vált ismertté a "vérbosszú" valós mérete és borzalma. A magyar Országgyűlés a vérengzések hatvanadik évfordulóján, 2004 decemberében fogadta el a bácskai, bánáti és baranyai vérengzéseket elítélő határozatot.

Az 1944-45-ös események áldozatairól nyíltan és szervezetten 1990-ben emlékeztek meg először a Vajdaságban. Csúrogon, ahol a kivégzések helyén ekkor még dögtemető volt, az egyik túlélő, Teleki Júlia kezdeményezésére minden évben fakeresztet és virágokat helyeztek el, 2002-ben márvány sírkövet állítottak. Ezt néhány napra rá kidöntötték, majd darabokra törték, de Csúrog ekkorra már a magyarellenes megtorlások szimbólumává vált, egyre több szó esett róla a délvidéki magyar sajtóban, történészek és civilek kezdték kutatni az akkori eseményeket, könyvek és tudományos munkák jelentek meg a Temerin környéki falvakban történt kegyetlenkedésekről.

A szerb közvélemény azonban mindmáig vajmi keveset tud róluk, elvétve jelentek meg cikkek a vérbosszúról, mindmáig néha komoly történészek is "horthysta fasisztáknak" nevezik a kollektíven háborús bűnössé nyilvánított délvidéki magyarokat. A közös elnöki főhajtás minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy ez megváltozzon.

A szerb parlament a múlt pénteken, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Haladó Párt (SNS) kezdeményezésére fogadott el a 1944-45-ös vérengzéseket elítélő nyilatkozatot, az első olyan dokumentumot, amelyben a szerb állam - hét évtized után - elismerte a kivégzések megtörténtét. Öt kisebb vajdasági párt és kilenc civilszervezet azonban ezzel nem elégedett, azon az állásponton van, hogy nem elég elítélni, semmissé is kell nyilvánítani a kollektív bűnösség szellemében született minden határozatot. Szerintük a VMSZ "kisajátította magának a vajdasági magyarok érdekképviseletét egy olyan ügyben, amely mindenképpen társadalmi közvitát érdemelt volna".

1. 1990-ig hallgatás
2. Közös főhajtás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál 
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Véletlenül jutott kulcsfontosságú szerephez a berlini fal ledöntésében Günter Schabowski
• Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels 
• Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring
• Búcsúcédulák bevételeiből finanszírozták, de így sem haladt a kölni dóm építése 
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel