Emlékmű készül Erdély és Románia csatlakozásáról
2013. június 21. 10:12 MTI
Gyulafehérváron nagyméretű emlékművet készítenek az 1918-as - Erdély és Románia egyesülését kimondó - nagygyűlés századik évfordulójára - közölték csütörtökön a város, Fehér megye és a román kulturális tárca illetékesei.
Korábban
Az Alba24.ro hírportál számolt be Radu Boroianu művelődésügyi államtitkár, Gheorghe Feneser, Fehér megyei prefektus és Nicolae Moldovan városmenedzser csütörtöki gyulafehérvári sajtótájékoztatójáról, amelyen az emlékműállítás részleteit ismertették.
Mint elmondták, az emlékmű ügye évtizedek óta húzódik. Épp húsz évvel ezelőtt hirdették meg az első pályázatot a látványterv elkészítésére. Ezt is, akárcsak a 15 évvel későbbi újabb pályázatot Mihai Buculei szobrászművész, a Bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetem volt tanára nyerte egy 22 méter magas, kőből megépítendő alkotás tervével. Az alkotás tulajdonképpen négy egymással szembefordított kereszt, amelyek csúcsai boltívesen egymásba folynak.
Az illetékesek elmondták, hogy az emlékmű felállításához valamennyi jóváhagyást sikerült megszerezni, már csak a műszaki dokumentáció és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése van hátra. Az építést jó esetben 2014-ben kezdhetik el. Nicolae Moldovan városmenedzser elmondta, az alkotás felállításához, és a környék megfelelő rendezéséhez az Európai Uniótól remélnek forrásokat. Amint a portál által bemutatott látványterven látható, az emlékmű felállítását a gyulafehérvári vár egyik bejáratához, az Árpád-kori római katolikus érseki székesegyháztól mintegy 260 méterre tervezik.
A magyar történelmi tudatban Erdély elvesztése 1920. június 4-éhez, a versailles-i Trianon palotában aláírt békeszerződéshez kötődik, a román történelmi tudatban 1918. december elseje a gyulafehérvári nagygyűlés, Erdély és Románia egyesülésének a dátuma a fontos. Ekkor az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok mintegy százezer küldötte nyilvánította ki az általuk lakott területek és Románia egyesülését.
A Gyulafehérvári Kiáltványt ma az erdélyi magyarok, és a többi erdélyi kisebbségek idézik gyakrabban. Az ugyanis teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. A magyar szervezetek a kiáltvány kisebbségekre vonatkozó részét az autonómia korabeli terminusokkal való körülírásaként értelmezik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.