A török Eger

Talán ez utóbbi zavarta legjobban az oszmánokat, főképpen a tizenöt éves háború kirobbanása után, amikor a fejedelemség – a román vajdaságokkal együtt – kiszakadt a birodalom kötelékéből. Eger meghódításával a törökök éppen ezt a kapcsolatot igyekeztek meggyengíteni: 1596-ban maga III. Mehmed szultán vonult a vár alá. Nyáry Pál ugyan három hétig kitartott, ám a helyzet kilátástalanságát belátva október 13-án feladta az erősséget, az oszmán uralkodó pedig nem késlekedett sokáig: életre hívta az északnyugati határvidék negyedik tartományát – vilájetjét –, az egrit.

„Az török császár szintén úgy tudja Erdélynek Magyarországban való határit, mint szinte mi magunk” – írta Bethlen Gábor 1613-ban Thurzó György nádornak. Nos, a szultán figyelő szeme a mindenkori egri pasa volt. Védte az erdélyi vazallust az esetleges királysági támadások ellen, de rajta tartotta a szemét az erdélyi fejedelmeken is, akik a XVII. században gyakorta igyekeztek hatalmukat kiterjeszteni Felső-Magyarországra, vagy annak egy részére is. Bár ezen akciók a Porta érdekszférájának növekedését jelentették, de egyúttal kellemetlenek, sőt veszélyesek is lehettek, hiszen magukban hordozták egy nagyobb méretű Habsburg-oszmán konfliktus kirobbanásának lehetőségét.

Eger, mint oszmán karrierállomás

Az egri pasáknak volt tehát dolguk. Az első jelentős személyiség, a szolnoki születésű Bektas például immár budai pasaként a Bocskai-felkelés lebonyolításában – és végső soron Erdély újbóli bekebelezésében – vállalt jelentős szerepet. Kevéssel később, 1610-ben Szarhos („Részeges”) Ibrahim került a tartomány élére, aki összesen közel kilenc évet töltött itt (1610–1615, 1631–1634 között többször), s ezzel a vilájet leghosszabb ideig szolgáló pasájának számít. Egy ízig-vérig helyi kisdinasztia, a Memibegovics-klán sarja volt: apja – vagy esetleg nagyapja, nem tudjuk pontosan – jelen volt Pécs elfoglalásánál, ahol alapítványokat hozott létre.

Maga Ibrahim Jakován, a középkori Diakováron épített máig is álló imahelyet, fia, Jakováli Haszan pasa pedig Pécsett emelt újabb dzsámit. Amellett, hogy a családnak volt egy baranyai központja, úgy tűnik Szarhos Ibrahim igyekezett északon is megvetni a lábát. Családja jó néhány tagja tűnt még fel az egri tartomány vezető köreiben: testvére, Halíl például maga is beglerbég lett (1619–1622 között), egyik fia pedig alajbégként szolgált, azaz ő vezette a tartomány javadalombirtokosainak hadseregét. De Ibrahim nevéhez fűződött az egri vár helyreállítása és talán az egyik várbeli dzsámi alapítása is. Pénze lehetett hozzá: nagy valószínűséggel maga is részt vett 1613-ban abban az Iszkender kanizsai pasa vezette vállalkozásban, amely Bethlen Gábort hatalomba segítette – és amely nem kis zsákmánnyal tért haza Erdélyből.

A törökbarát erdélyi fejedelemmel valószínűleg ekkor alapozta meg hosszú távú, baráti kapcsolatát. 1623-ban ő vezette a Bethlen mellé rendelt török segélyhadat Morvaországba, 1633-ban pedig még mindig e kapcsolatra hivatkozva sikerült fiának, Haszannak megszerezni a kanizsai pasaságot. A történetnek persze árnyoldalai is voltak: 1615-ben éppen e kapcsolat miatt váltották le Eger éléről – s talán még börtönbe is vetették. A család azonban Ibrahim minden igyekezete ellenére sem gyökeresedett meg az északi végvidéken: Haszan inkább a baranyai alapítványokat erősítette tovább.

SUDÁR BALÁZS ÍRÁSA TELJES TERJEDELEMBEN A MÚLT-KOR MAGAZIN NYÁRI SZÁMÁBAN OLVASHATÓ

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?