Békéért könyörgött a skótok felszabadítója
2013. június 4. 08:48
Békéért esedezett Robert the Bruce skót király, alig négy évvel az előtt, hogy az 1314-es bannockburni csatában csapatai élén felmorzsolta az angol sereget – olvasható egy minap előkerült levélben.
Korábban
Robert the Bruce 1310-ben küldött II. Edward angol királynak levelet, amelyből kiderül, a skót király gyakorlatilag bármilyen feltételt elfogadott volna, csak hogy megakadályozza az angol hadsereg bemasírozását a skót területekre. A rendkívül békülékeny hangot megütő I. Róbert (1306-1329) azonban ragaszkodott hozzá, hogy Edward ismerje el a skótok függetlenségét és isteni eredetű hatalmát a skót trónra.
A bátor lépés kifizetődött, Edward ugyanis délre, Berwickbe vonult, s egészen 1311 júliusáig ott maradt. Három évvel később Edward zászlaja alatt háromezer fős nehézlovasság és 16 ezer gyalogos gyűlt össze, míg a skót király körülbelül kilencezer katonát tudott kiállítani és csatába vezetni. Az 1314. június 23-24-én zajlott bannockburni csata azzal kezdődött, hogy parancsnoka, Thomas Randolph megfutamított 300 angol lovast, akik a Stirling-kastélyt akarták felszabadítani.
Miután I. Róbert döntő győzelmet aratott a csatában, megszabadította Skóciát az angol uralomtól; a skót függetlenséget végül az 1328-as northamptoni szerződés szilárdította meg. Randolph óriási tettet hajtott végre, mivel ha nem sikerült volna legyőznie az angolokat, akkor azok szabadon menetelhettek volna a Stirling-kastély felé.
A latin nyelvű levelet véletlenül fedezte fel egy glasgow-i történész a londoni British Library-ben; ebben Róbert a „legbékésebb királynak” nevezi Edwardot, dacára annak, hogy ő volt I. Edward, a Skótok Kalapácsának fia. Dauvit Broun szerint ma már lehetetlen annak megállapítása, hogy Róbert mennyire gondolta komolyan a levélben írottakat, de valószínűleg tudta, hogy Edward északra tart az angliai belviszályok és Skócia meghódításának szándéka miatt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap