Bahreinben volt az egyik legősibb kereskedelmi civilizáció

Az összekötő kapocs

A Bahrein szigetének északnyugati részén található Saar városa rejtette mindezidáig a rejtélyes Dilmun-civilizáció maradványait, jelentették be a Perzsa-öbölbeli ország fővárosában, Manamában rendezett konferencián, amelyet az UNESCO szervezett. A közel-keleti ország egyébként az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének regionális központja, a turisztikai vonzerejét pedig főként az ókori régészeti helyszínek adják, ezért a történelmi romok és emlékek karbantartására egyre nagyobb hangsúlyt fektet a politikai vezetés.

Szalman al-Mahari bahreini régész szerint Saar települése (a nevét a hozzá legközelebb álló mai faluról kapta) két részre oszlik: egy lakóövezetre és az innen kis távolságra lévő temetkezési helyszínre, ahová a lakosság temethette halottait. „A leletek rengeteg információt adtak a lakosok mindennapjairól” – magyarázta. „Lehetővé vált számunkra, hogy a helyben feltárt tárgyakat összehasonlítsuk a sziget más pontjain kiásott emlékekkel. Úgy vélem, a város és a temető egyértelműen a Dilmun-korszak korai részére tehető” – tette hozzá.

Az i. e. 3. évezredbeli Dilmun az egyik legfontosabb ókori civilizáció volt a térségben, összekötő kapocsként szolgált Mezopotámia – a világ legrégebbi civilizációinak otthona – és az Indus-völgy között. A kutatók szerint a bahreini civilizációnak kapcsolata lehetett az ománi Elámmal, a szíriai Albával, valamint a kis-ázsiai hattikkal is.

„Négyezer éven át a föld alatt pihentek a leletek, ami védelmet biztosított számukra, a feltárást követően azonban ki vannak téve az elemek káros hatásainak. Jelenleg nem tervezzük, hogy további ásatásokat folytatnánk a helyszínen. Először is meg akarjuk védeni a területet, s részletesen megvizsgálni, majd a látogatók számára elérhetővé tenni a kiásott leleteket” – mondta el al-Mahari.

A több száz négyzetméteren elterülő saari régészeti helyszín a Dilmun-korszak egyik legfontosabb emléke. Korábban a régészek a szigetország északi felén Qal'at al Bahrain erődjében hét, különböző fejlettségi szinten lévő települést is feltártak már. Az egyik egy görög város volt, amely az i. e. 3. század végén volt lakott.

1. Az összekötő kapocs
2. Istenek otthona

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?