Rengeteget szeretkeztek nyáron az ókori egyiptomiak

A több mint ötszáz hőforrással rendelkező, sártéglából épült házakkal és középkori romokkal büszkélkedő oázis Egyiptom fővárosától, Kairótól 720 kilométerre délnyugatra található. A néhány ezer lelket számláló ókori település, Kellisz lakói temetkeztek itt abban az időben, amikor Egyiptom a Római Birodalom fennhatósága alatt állt, a kereszténység elterjedőben volt, de a tradicionális egyiptomi vallások még tartották magukat.

A kutatók eddig 765 sírt vizsgáltak, benne 124 olyan maradvánnyal, akik a fogantatás idejétől számított 18. és 45. hét között haltak meg. A maradványok kiváló állapotban maradtak fenn, így sikerült megállapítani korukat, illetve elhalálozásuk hónapját. A hónap azonosítását a sír tájolása segítette, amely mindig pontosan a felkelő nap felé néz. A többi rendelkezésre álló bizonyítékot megvizsgálva kiderült, hogy a legtöbb gyermek márciusban és áprilisban született, tehét fogantatásuk júliusra és augusztusra esett – arra a két hónapra, amikor a Dakhlah oázisban a hőmérséklet a 40 Celsius fokot is elérte.

Az Amerikai Régészeti Társaság honolului éves tanácskozásán ismertetett kutatás kitért arra is, hogy a többi mediterrán kultúrára nem volt jellemző a gyermeknemzéseknek a forró nyári hónapokra eső koncentrálódása, mivel a nagyon meleg időjárás csökkenti a szexuális libidót és valószínűleg a spermiumok számát is. Az ókori Egyiptom ebben is különbözött a többi civilizációtól, a kelliszi maradványok ugyanis azt sugallják, hogy 20 százalékkal több gyereknemzés történt az említett hónapokban az éves átlagnál.

A nyári gyerek-boom a termékenységgel és a Nílus áradásával kapcsolatos tradicionális egyiptomi hitvilággal hozható összefüggésbe. A Dakhlah oázisban élt ókoriak úgy hitték, hogy vizük forrása a Nílus, a nyári áradás pedig a kulcs földjeik termékenységéhez. „Habár ez egy keresztény közösség volt, tudjuk, hogy gyakorolták illetve ismerték ezeket a társadalmi szokásokat. Olyan domborművek vannak a templomokban, amelyek a Nílus éves áradásának megünneplését ábrázolják” – fejtette ki Lana Williams, a Közép-floridai Egyetem professzora.

A születések ilyetén megoszlása egész Egyiptomra jellemző volt, sőt a március-áprilisi időszak "népszerűségét" illetően az Egészségügyi Világszervezet statisztikái szerint az 1920-as-1930-as évek sem hoztak változást. Január körül az évi átlaghoz képest ez a szám 20 százalékkal esett vissza, ami a kereszténység megjelenésével magyarázható, mivel az új vallás bizonyos időszakokban – Advent, böjti időszak – tiltotta a szexuális érintkezést.

A vallási előírások betartása a korai fogamzásgátló szerek meglétét feltételezi. A 3800 éves kahuni orvosi papirusz többek között méz és a krokodil trágyája alkotta kombinációt ajánlja a nőknek, arról azonban már nem szól, hogy ezt milyen formában kell alkalmazni. Mindenesetre a trágya magas savtartalma és a méz antibakteriális hatása valószínűleg csökkentette a teherbeesés lehetőségét, ám hatékonyságuk sokkal kisebb volt a mai fogamzásgátlókénál.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• Kormányzás ellenszélben