Teleki Pál búcsúlevelei

Teleki Pál gróf (1879-1941) személyisége, élete és munkássága máig élénken foglalkoztatja a történetírást és a közvéleményt. Milyen keserű sors is jutott a tudós államférfinak, aki sohasem hatalomvágytól indíttatva vállalta az ország vezetését, hanem két alkalommal is, rendkívül nehéz helyzetben, önfeláldozással, segíteni akarással alakított kormányt. Amikor nem volt már többé szükség rá, önként távozott, amikor már úgy érezte, hogy semmit sem tud tenni hazája érdekében, önkezével vetett véget életének. Halála körülményeit máig rejtély lengi körül.

1920-21-ben, első miniszterelnöksége idején ratifikálták a trianoni békét, ekkor számolták fel a fehérterrorista különítményeket, de a kommunista mozgalmat is törvényen kívül helyezték az 1921. évi III. törvénnyel. A parlament elfogadta a zsidóellenes 1920. évi XXV. – „numerus clausus” – törvényt. Szabályozták az egyetemekre és főiskolákra felvehető hallgatók számát. A törvény értelmében csak olyan számban és arányban lehetett hallgatókat felvenni, amely tükrözte az országban élő „népfajok és nemzetiségek" arányát. Végrehajtottak egy mérsékelt földreformot is. Az 1920. évi XXXVI. törvény ugyan érintetlenül hagyta a nagybirtokrendszert, de családtagjaival együtt mintegy 2 millió lakos jutott többnyire 1-5 holdas törpebirtokhoz.

IV. Károly király első visszatérési kísérlete után, 1921. április 14-én a legitimista Teleki lemondott a miniszterelnökségről. Továbbra is intenzíven foglalkozott a politikával és meghatározó szerepet töltött be a korszak tudományos életében is. Lényegében Teleki Pál volt a Horthy-rendszer értelmiségi elitképzésének egyik legfőbb irányítója. 1938. május 14-től vallás- és közoktatásügyi miniszter Imrédy Béla kormányában. 1938-ban egyik vezetője a komáromi cseh-magyar tárgyalásokon a magyar delegációnak; előkészítője az első revíziós eredménynek. 1939. február 16-án Horthy Miklós kormányzó ismételten kinevezte miniszterelnöknek.

Első ízben a vesztes világháborút és a trianoni nemzetcsonkítást követően, annak minden társadalmi és gazdasági nehézségével, kilátástalanságával együtt kellett vezetnie az országot. Amikor második alkalommal kérte fel a kormányzó Teleki Pált miniszterelnöknek, Európa egy új háború előtt állt. Magyarország külpolitikai és belpolitikai mozgástere is egyre jobban szűkült. Aláírták az antikomintern paktumot, Magyarország kilépett a Népszövetségből. A parlament elfogadott egy újabb mérsékelt földreformtörvényt és megszavazták a második zsidótörvényt is. A korszak, amelyben Teleki Pál Magyarországot irányította, rendkívül ellentmondásos.

A miniszterelnök nyugatbarátsága alig érvényesülhetett a német nácizmus és az olasz fasizmus hegemonisztikus törekvései közepette. Ugyanakkor az országban egyszerre kellett fellépni a szélsőjobb és a szélsőbal politikai erők ellen. Fontos tényező volt a revizionizmus is, amely a Horthy-korszak, az egész rendszer elemévé vált. Teleki Pál is a revíziós politika egyik legfőbb támogatója volt. Második miniszterelnöksége idején egyértelműen látszott, hogy a magyar területi igényeket csakis a németek támogatásával lehet érvényesíteni. Jószerével azt lehet mondani, hogy a kényszerpálya, amelyen Magyarország a németek és szövetségeseik oldalán belesodródott a háborúba, már Trianonban kiépült.

Teleki politikájának alapelve volt, hogy az ország területi gyarapodása lehetőleg békésen történjen meg, de azt minden körülmények között el akarta kerülni, hogy Magyarország háborúba keveredjen a nyugati hatalmakkal. Ennek érdekében tett engedményeket Hitlernek, de az engedmények elvi határa az ország szuverenitásának megőrzése volt. A németekkel szemben tartózkodó barátsággal, lényegi kérdésekben gyakran elutasítóan lépett fel. A II. világháború kitörésekor elhárította a német csapatok átszállítási kérelmét az országon, az olasz semlegességre hivatkozva a „fegyveres semlegesség” álláspontján állt, ugyanakkor a lengyel menekülteket befogadta. Jugoszláviával örökbarátsági szerződést kötött semlegesítése és talán egy lehetséges szövetséges megnyerése céljából.

Szabó Csaba cikke és a levelek a Magyar Nemzeti Levéltár archívumában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején