"Nem volt antiszemita Esterházy"

Antiszemita vádak

Esterházy János a magyarság vértanúja – mondta el a Heti Válasznak adott interjújában Molnár Imre, akinek a felvidéki politikusról írt könyve magyar, angol és szlovák nyelven is megjelent. A történész szerint megérdemli, hogy szobrot állítsanak Esterházynak, mivel a „szoborállítás abban is segít, hogy megtanuljunk a határon túli magyarság Trianon utáni sok ezernyi áldozatát saját hőseinkként kezelni”.

Arra a felvetésre, hogy ez eddig miért maradt el, Molnár Imre elmondta: az ok a szocializmus proletárinternacionalista ideológiája volt. A kommunista ideológusok számára nem Esterházy és a szlovákiai magyarság volt a fontos, hanem a csehszlovák kommunista párttal való testvéri kapcsolat, a rendszerváltás után pedig a magyar politikai vezetők a jószomszédi kapcsolatokat féltették, és nem vetették fel a kisebbségeket ért sérelmek orvoslását.

Molnár szerint a Felvidéken még „haló poraiban is rettegtek” Esterházytól, ezt bizonyítja az, amikor a politikus húga, Mariska a mírovi börtönben tett látogatásakor elhamvasztott testvére földi maradványaiért jelentkezett, de a börtönőr ellenállt a kérésnek. „A politika nemcsak elfeledni szerette volna a nevét, hanem örökre kiiktatni a történelmi emlékezetből. Hála Istennek, a fölvidéki magyarság nem feledte el” – fogalmazott a történész.

Esterházy Trianon után legfontosabb feladatának a magyar kisebbség jogaiért való küzdelmet és ennek nemzetközi elismertetését tekintette, s hitt abban, hogy a nemzetközi politika rájön a trianoni határmegvonás elhibázottságára, s bízott a határok békés módon történő kiigazításában. Az első bécsi döntés után – amelynek következtében Kassát és környékét Magyarországhoz csatolták – Esterházy nem fogadta el a felsőházi tagságot a budapesti parlamentben, mivel számára fontosabb volt a hűség a trianoni határokon kívül rekedt magyarokhoz.

Az Esterházy ellen gyakran felhozott vád, miszerint a politikus antiszemita volt, a történész szerint több sebből vérzik. „Ha antiszemita lett volna, akkor a nézeteit szabadon kifejthette volna. Több fölvidéki újság kiadója, illetve mecénása volt. Ezekben a lapokban nemcsak ő nem írt le soha egyetlen ilyen mondatot, de nem is engedte, hogy a lapjaiban ilyen írás megjelenjen. Szinte minden vele kapcsolatos publikációt elolvastam, beszédeit folyamatosan közölték, maga is rendszeresen írt és számos interjút adott, de egyetlen antiszemita kijelentést sem találtam” – mondta el Molnár Imre, hozzátéve, hogy Esterházy az Esti Újság zsidó származású munkatársait is az utolsó pillanatig foglalkoztatta és a pártjában sem volt hajlandó felülvizsgálni származás alapján a tagságot.

Szerinte az is hazudik, aki azt állítja, hogy Esterházy a zsidók deportálásáról rendelkező 1942-es törvényen kívül az összes többi zsidótörvényt megszavazta, mivel a jogfosztottság minden részletét tartalmazó Zsidó kódexet nem a parlament, hanem a kormány hozta meg, az Országgyűléshez pedig ebből csak néhány kiegészítő szabályozást igénylő törvény került. Például a földrendelkezésekkel kapcsolatos jegyzőkönyvben az áll, hogy a politikus igazoltan maradt távol az ülésről, így nem is szavazhatta meg a törvényt.

1. Antiszemita vádak
2. Az embermentő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye
• Dél-Amerikában is fosztogatott Butch Cassidy bandája 
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• A pápai tiltás ellenére sokáig töretlen volt a szabadkőművesek népszerűsége
• Máig nem tudni, mi történt a rejtélyes módon eltűnt roanoke-i kolóniával
• Egy letűnt korszak rejtélyes mementói a Húsvét-szigeti moai szobrok