2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mérges gázt teszteltek az indiaiakon a britek

2013. március 5. 17:42

Legutóbb David Cameron brit kormányfő Indiában járva mély sajnálatát fejezte ki az 1919-es, közel négyszáz fegyvertelen indiai tüntető halálával járó amritsari mészárlás miatt. Úgy tűnik azonban, hogy nem lehet elégszer bocsánatot kérni a brit hadsereg gyarmati bűneiért: a legújabb dokumentumok szerint London indiaiakon tesztelte a mustárgáz hatásait.

A brit Nemzeti Levéltárban fellelhető dokumentumok tanúsága szerint a brit hadsereg kötelékébe tartozó Porton Down-i tudósok indiai katonákat küldtek gázkamrákba, hogy teszteljék a mustárgáz hatásait jóval a második világháború előtt, valamikor a harmincas években.

A Rawalpindiben (ma Pakisztán) folyó kutatások célja az volt, hogy felmérjék, mekkora mennyiségre van szükség a csatatereken a mérges gázokból a minél nagyobb emberi veszteségek eléréséhez. A nemrégiben feltárt dokumentumokban az áll, hogy a rawalpindi kísérlet egy nagyobb, a kémiai anyagok hadicélokra való alkalmazásának lehetőségét vizsgáló kutatás része volt.

A mustárgáz első hadicélú alkalmazására az első világháborúban, a Belgiumban található Ypres mellett került sor 1917-ben. A César-Mansuète Despretz által 1822-ben kifejlesztett, az áldozaton rendkívül erős hólyaghúzó hatást és kémiai égést kiváltó mustárgázt – amelyet a csatatéren tüzérségi lövedékek, légibombák, rakéták segítségével vagy katonai repülőkről permetezve lehet bevetni – azóta több konfliktusban is használták, többek között az olasz-abesszin háborúban (1935-1940), a japán-kínai háborúban (1937-1945), Lengyelország 1939-es lerohanásakor vagy éppen az iraki-iráni háborúban (1980-1988).

A mustárgáz pokoli fájdalommal járt: az embertelen kísérleteknek kitett indiaiak bőre – köztük nemi szervük – megégett, s több napig, akár hetekig nagy fájdalmat éreztek. Néhányan kórházi kezelésre szorultak, a brit hadsereg azonban nem ellenőrizte, hogy a kísérletekbe bevont személyeknél utólag milyen betegségek léptek fel.

Azonban nem csak az indiaiak voltak veszélyben: a feltárt források szerint 1916 és 1989 között több mint húszezer brit katonán tesztelték az ideg- és a mustárgáz hatásait Portonban, sokakat egyszerűen rászedtek és a tudtuk nélkül vetették alá a kísérleteknek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár