Légyottok helyszínei és múzeumok lettek Európa bunkereiből

Albánia 700 ezer bunkere

Enver Hodzsa, a Népi Szocialista Albán Köztársaság négy évtizeden át regnáló főtitkára paranoid módon szemlélte a világ eseményeit: úgy vélte, bárhonnan és bármikor jöhet egy támadás, ezért országa lakosainak védelme érdekében több mint 700 ezer betonbunkert építetett, így a hárommilliós ország minden negyedik lakójára jutott egy. Bár rengeteget elbontottak, még mindig több ezernyi védelmi minierőd található az országban; becslések szerint minden egyes négyzetkilométerre 24 darab jut belőlük.

Hodzsa bunkerépítő programja eredményeként a 28 ezer négyzetkilométernyi területű állam minden egyes sarkában összefuthattunk egy bunkerrel a hegyi lankáktól kezdve, a hotelek kertjein át és a temetők sírjai mellett a városi utcákig bezárólag. A bunkereknek igen csekély katonai értéke volt, azonban a kommunista éra alatt egyszer sem kellett használatba venniük, ugyanis Hodzsa félelmei nem váltak valóra: sem a kapitalista Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem támadta meg Albániát, így a teljesen felesleges és a csupán minimális védelmet jelentő bunkerek építése végleg kimerítette az ország gazdasági erőforrásait.

A rezsim a közvetlen szomszédjaival sem volt baráti viszonyban: Görögországgal tulajdonképpen csupán 1987-ben, két évvel az albán főtitkár halála után zárták le hivatalosan a második világháborút, míg Jugoszlávia azért csípte Hodzsa szemét, mert Tito Albániából egy hetedik tagállamot akart kreálni. Az 1967-ben induló védelmi program része lett az észnélküli bunkerépítés; a hivatalos iránymutatás értelmében egy bunkert már egy 12 éves albán gyermeknek is meg kellett tudnia védenie a végül soha meg nem érkező ellenséggel szemben.

1990 után sokukat beépítették, raktárként, istállóként használták, vagy a hajléktalanok téli szálláshelyévé vált. A lakatlan bunkerek százai fiatalok találkozóhelyeiként is szolgálnak, s a városi legendák szerint az albán fiatalság nem elhanyagolható része veszítette el egy Hodzsa-bunkerben a szüzességét.

1. A felesleges beruházás: Maginot-vonal
2. Csehszlovák határerődök
3. La Coupole, a francia náci bunker
4. Albánia 700 ezer bunkere

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait