Sorsdöntő tárgyalás a 2. magyar hadseregről

Joviálisan mosolyogva kezelt le a fogadására a Keleti pályaudvaron felsorakozott magyar katonai vezetőkkel Wilhelm Keitel vezértábornagy, a német véderő-főparancsnoksg (OKW) főnöke 1942. január 20-án - idézte fel a doni tragédiát megelőző tárgyalások kevéssé ismert eseményeit a HVG történész szerzője, Kaló József. Keitel jövetelének célja korántsem a protokolláris viszontlátogatás, hanem egy néhány héttel korábban megszületett politikai döntés katonai részleteinek megbeszélése volt, mely szerint Magyarországnak nagyobb részt kell vállalni a Szovjetunió elleni háborúból.

Keitel budapesti tartózkodása során érdemi tárgyalásokra 21-én délután és 22-én délelőtt került sor. A magyar katonai vezetés arra számított - írja a történész -, hogy Keitel mérsékeltebb követelésekkel érkezik, mint két héttel korábban Ribbentrop, aki még a teljes magyar haderő részvételére igény tartott. Hogy ennek kivihetetlenségét a németek kénytelenek voltak belátni, abban nagy szerepe volt Szombathely Ferenc vezérezredesnek, aki úgy látta, hogy mindenképpen el kell kerülni az 1918-1919-eshez hasonló helyzetet, amikor a nagyhatalmak háborújában kivérzett magyarságnak nem maradt ereje önmaga védelmére. Ezért, ha már szerencsétlen módon belépett az ország ebbe a háborúba, akkor csak annyi haderőt szabad a németek rendelkezésére bocsátani, amennyit feltétlenül szükséges.

Szombathelyinek, Bartha Károly honvédelmi miniszternek és Bárdossy László miniszterelnöknek az a benyomása alakult ki, hogy Keitel körülbelül hat dandárra és egy, a németek által felszerelni tervezett magyar páncéloshadosztályra fog igényt tartani. Meglepetésükre a Duna-palota Szállóban tartott ebéd során átnyújtott levelében az OKW főnöke nagyjából a teljes magyar haderő kétharmadának megfelelő felajánlást követelt. Ennek a levélnek a végére, 15 óta 15 perces láttamozással írta fel Szombathelyi az ellenvetéseit és a szerinte átadható magyar erők mennyiségét.

Az indulatok akkor forrósodtak fel, amikor Szombathlyi és Bartha minden rábeszélés ellenére is csak az előző este egyeztetett hat dandárt kínálták fel. Mivel Keitel erről hallani sem akart, a szűk körű tárgyaláson heves vita bontakozott ki. Az ajtón kívül várakozó Bajnóczy Józsf vezérezredes visszaemlékezéséből tudható, hogy a megbeszélés majdhogynem veszekedéssé fajult, Keitel kiabálva fenyegette tárgyalópartnereit azzal, hogy a magyar álláspont következményei beláthatatlanok lesznek, és felmerült a tárgyalások megszakítása is. Hosszas alkudozás végén aztán ey kilenc könnyű hadosztályból és egy páncéloshadosztályból álló hadseregnek, valamint öt megszálló feladatokat ellátó könnyű hadosztálynak a keleti frontra küldéséről született megállapodás.

A végleges megállapodást feltehetően az aznap esti Gellért szállóbeli vacsorán kötötték - írja Kaló József. Ez magyarázhatja, hogy csak jegyzet formájában rögzítették, azaz a 2. hadsereg felállításáról és felszereléséről csupán egy kétpéldányos emlékeztető készült, aláírások nélkül. A kompromisszumkötést - ha lehet hinni Keitel amúgy pontatlanságoktól hemzsegő visszaemlékezésénk - Szombathlyi diplomáciai ravaszkodása is egyengette. A vezérkarfőnök, feltehetően útban a 20-ai, Duna-palota szállóbeli vacsorára, a gépkocsijában állítólag "titkos egyezséget" ajánlott az OKW főnökének. Ebben biztosította arról, hogy összejátszik vele, és a tárgyalások során a német érdekeket támogatja majd. Elképzelhető, hogy ezzel is sikerült Keitelt a végül kialakult kompromisszum irányába tolnia, ami a "magyar haderő kétharmadának" felajánlásánál azért jobban hangzott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben
• Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
• Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
• Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
• A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
• Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
• Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
• Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
• Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy