Nagy a csend az új brit trónutódlási szabályok körül

Az ősi trónutódlási szabályok értelmében az elsőszülött hercegnő csak és kizárólag abban az esetben lehet Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának uralkodója, ha nincsenek fiatalabb fiútestvérei. Az avíttnak számító előírás miatt az 1066-os normann hódítás óta csupán hét alkalommal fordult elő, hogy nő került az ország élére, szemben a negyven királlyal. Többek között így sikerült II. Erzsébet királynőnek 1952-ben apja, VI. György halála után megszereznie a trónt, neki ugyanis nem voltak fiútestvérei.

Az idény gyémántjubileumát ünneplő Erzsébet hat évtizedes uralma alatt számos alkalommal bírálták a nemek szerinti diszkriminációnak a trónöröklési szabályokba foglalt elvét és gyakorlatát. A brit kormány tavaly végre megtette az első hivatalos lépést az ősi trónutódlási törvények mentesítésére a vallási diszkriminációtól és a nemek közötti megkülönböztetéstől. A most érvényes brit trónutódlási előírások alapján ugyanis Vilmos és Katalin cambridge-i hercegnő majdani legidősebb fiúgyermeke örökölné a koronát, abban az esetben is, ha lenne idősebb leánytestvére. Ha Vilmosnak és Katalinnak két fia születnék, még az ifjabbik fiútestvér is az esetleges idősebb leányutód elé kerülne a trónöröklési sorban, ha addig nem változik a jelenlegi diszkriminatív rendszer.

A módosítást azonban előbb el kell fogadtatni például a Nemzetközösség mindazon országainak parlamentjeiben, amelyek jelenleg is a brit uralkodót ismerik el államfőjüknek. Így meg kell nyerni Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Jamaica, Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Barbados, Grenada, Belize, St. Christopher és Nevis, St. Lucia, a Salamon-szigetek, Tuvalu, St. Vincent és a Grenadine-szigetek, valamint Pápua Új-Guinea törvényhozásainak támogatását, ami évekbe telhet. A küszöbön álló módosítások tényét maga II. Erzsébet is megerősítette tavaly májusi parlamenti beszédében. Ezzel Nagy-Britannia is csatlakozna azokhoz az európai országokhoz (Svédország, Hollandia, Belgium, Dánia, Norvégia), ahol szintén módosításokat hajtottak végre a trónutódlási szabályokon.

Ez azonban tavaly történt, azóta pedig nem lehetett hallani, hogy elfogadták volna az új előírásokat. Nick Clegg miniszterelnök-helyettes december 3-án ezért sietett is leszögezni, hogy a Nemzetközösség összes országa hivatalosan is ígéretet tett a törvények megváltoztatására, s ahogyan a nemzeti törvényhozásuk napirendje megengedi, elfogadják az új törvényt (Succession to the Crown Bill).

Ha azonban a londoni kormány nem lép, félő, hogy kicsúszik az időből. Egy elsőszülött lány trónigényét így könnyedén lesöpörheti egy fiatalabb fiútestvér, csupán azon az alapon, hogy a „nővér” születésének pillanatában még nem határoztak az új törvényről. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha Katalinnak ikrei születnek. (a hivatalos tájékoztatás szerint Vilmos hitvese a hyperemesis gravidarum nevű tünetegyüttestől szenved, ami azt jelenti, hogy az átlagosnál kétszer-háromszor nagyobb az esélye az ikerterhességnek.) Ebben az esetben az elsőként világra jövő gyermek lenne a harmadik az utódlási sorrendben Károly herceg és Vilmos után, ikertestvére pedig a negyedik, megelőzve ezzel Vilmos öccsét, Henrik herceget.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

őszi különszám
Múlt-kor magazin 2022

• Lenyűgöző történeteink – Megjelent a Múlt-kor 2022. őszi különszáma
• Atomkatasztrófa Csernobilban
• Anglia ébresztőóra-emberei
• Tánc a túlélésért
• A legyőzhetetlen Gerevich Aladár
• Ha megmozdul a magyar föld
• A Post-it születése
• Az első magyar híd a Duna fölött
• Dobozos (s)öröm