Pecz Samu hagyatéka

Pecz tanulmányait a József Műegyetemen kezdte, 1873-tól a stuttgarti műegyetemen, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theofil Hansen tanítványaként folytatta, végül a József Műegyetemen szerzett oklevelet. Hazatérése után, 1878-tól másfél évig részt vett Schulek Frigyes mellett a budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállításában. Az 1880-as évek elején Hauszmann Alajos irodájában dolgozott. 1882-től a József Műegyetem középítéstani és középkori tanszékein, Steindl Imre mellett tanársegédi feladatokat látott el. Öt év múlva ókori építészetből habilitált, és 1887-től haláláig vezette az újonnan létrehozott II. sz. Középítéstani tanszéket.

Pecz Samu hagyatékát 1925-ben a Királyi József Műegyetem I. sz. Középítéstani tanszéke, személy szerint Nagy Károly műegyetemi tanár adta át letétként a létesítendő "Építészeti Múzeum" céljaira. A Múzeum nem jött létre, így a hagyaték betagozódott az Országos Levéltár gyűjteményébe. Azonban nem csak ebben a fondban találhatók Pecz-tervrajzok, hanem a megbízók iratanyagából kiemelt tervrajzok között is. A T 13 Vallás- és közoktatásügyi minisztériumi tervek című állagban őrzik az Országos Levéltár épületének kiviteli terveit (1912–1918), a T 14 Kereskedelemügyi minisztériumi tervek között a fiumei Tengerészeti Akadémia épületének terveit (1902) vagy a T 5 Nádasdy család állagában a nádasdladányi neogótikus plébániatemplom néhány részletrajzát (1884–1885).

A hagyatékban számos épület, köztük az Országos Levéltár tervei, tervváltozatai is fennmaradtak. Már a levéltár alapításakor felmerült egy új épület megépítésének gondolata, de több évtized kellett a megvalósuláshoz. A levéltár vezetője, Pauler Gyula 1899 májusában adott megbízást Pecz Samunak épületvázlatok készítésére. Ekkor még több budai telket jelöltek meg lehetséges építési helyszínként. Ezt követően többször napirendre került a levéltárépítés ügye. 1905-ből hét tervváltozatot ismerünk, melyek egyrészt Szentháromság tér és a Tárnok utca sarkára, másrészt a Margit körút, az Erőd utca és a Szegényház utca által határolt telekre, valamint a Margit körút és a Korona utca közötti területre tervezett épülteket ábrázolja. 1906-ban egy újabb tervváltozat készült a Szentháromság téri telekre. 1911-ben született végleges döntés az új levéltár helyéről: a Bosnyák laktanya helyén és a szomszédos telkeken kívánták felépíteni a levéltárat.

Még ebben az évben elkészítette Pecz Samu az első részletes épülettervet, melyet a belügyminisztérium által felkért építési bizottság kétszer átdolgoztatott. 1912-ben további módosításokra, átdolgozásokra került sor, végül november 29-én jóváhagyták az építész terveit. „A Várhegy déli oldalán a királyi palota, közepén a koronázó Mátyás templom, az északi oldalán pedig az Országos Levéltár emelkedik ki, amelyek a többi kisebb magasságu épületekkel együtt a Várnak festői körvonalat kölcsönöz[!]” – Írja Pecz önéletrajzában 1920-ban.

A teljes cikk és Pecz Samu tervei a Magyar Nemzeti Levéltár archívumában található

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
• Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
• Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai 
• Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
• Hét híres levert felkelés
• Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái