2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hetven éve lett Hitler birodalmi kancellár

2003. január 30. 10:19

Hetven évvel ezelőtt, 1933. január 30-án nevezte ki von Hindenburg, az előző évben újraválasztott német birodalmi elnök a 44 éves Adolf Hitlert birodalmi kancellárrá, egy koalíciós kormány élére.

vezér és kancellár
Hitler pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) előzőleg, az 1932. júliusi parlamenti választásokon 230 mandátummal (37,3 százalék) már a birodalmi gyűlés, a Reichstag legerősebb pártja lett, viszont a novemberi új választásokon visszaesett (33,1 százalék) és csak 196 mandátumhoz jutott.

Adolf Hitler (eredeti nevén Schicklgruber) 1889-ben Ausztriában született, és huszonnégy éves koráig ebben az országban élt, majd 1913 májusában "nagynémet" meggyőződésből Münchenbe költözött. Az első világháború kitörése után önkéntesként bevonult a bajor hadseregbe, kétszer tüntették ki a Vaskereszttel. A bajor tanácsköztársaság leverése után a hadsereg biztonsági ügynökeként és propagandistájaként tevékenykedett. 1919-ben Münchenben belépett a Drexler-féle Német Munkáspártba (DAP), amelynek hamarosan propagandafőnöke lett, sőt 1920. február 24-én már ő terjesztette elő a párt programját, amely többek között meghirdette valamennyi német egyesítését, a versailles-i békeszerződés felmondását, a zsidók állampolgári jogainak megvonását. A DAP az ő kezdeményezésére vette fel a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) nevet. 1921. július 29-én szinte korlátlan vezetői jogkörrel őt választották meg a párt első elnökévé, ehhez kapcsolódott a "vezér" (Führer) minősítés.

A nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének (SA) megalakítása, sikertelen hatalomátvételi kísérlet ("sörpuccs"), a Mein Kampf megírása kapcsolódott a következő években Hitler nevéhez, közben az NSDAP tömegpárttá terebélyesedett, s a Führer, aki 1925-ben elvesztette osztrák állampolgárságát, 1932 februárjában végre német állampolgársághoz jutott. A márciusi, majd a megismételt áprilisi németországi elnökválasztásokon Paul von Hindenburg 18, illetve 19 millió, Hitler 11, illetve 13 millió szavazatot kapott, miközben a kommunisták jelöltjére leadott szavazatok száma a márciusi 5 millióról áprilisban 3 millióra csappant.

Berlinben 1932. június 1-jén Franz von Papen alakított kormányt, augusztus közepén Hindenburg alkancellárságot ajánlott fel Hitlernek, amit az elutasított. Novemberben, amikor az akkori német hadügyminiszter lemondásra kényszerítette von Papent, Hitler a kancellárságot is elutasította. A hadügyminiszter, Kurt von Schleicher decemberben kormányalakítási megbízást kapott, de nem tudván összebékíteni a centrumot és a baloldalt, 1933. január 28-án lemondott. Két nappal később Hitler lett a kancellár, von Papennek az alkancellári tisztség jutott. Amikor pedig Hindenburg elnök 1934. augusztus 2-án meghalt, az állam- és kormányfői tisztség egyesítésre került Adolf Hitler személyében, a hadsereg hűségesküt tett a "vezérre és kancellárra".

Hitler hatásos demagógiával használta ki a németek revansvágyát, a lakosság megélhetési nehézségeit. 1929 októberében tőzsdekrach rázta meg a Wall Streetet, az Egyesült Államok beszüntette a kölcsönök nyújtását Európának, Németországban 1931 közepére négymillió fölé emelkedett a munkanélküliek száma, augusztusban az összes német bank bezárt. Hitler viszont a német jobboldali politikai és gazdasági csoportokkal folytatott alkudozások eredményeképpen megfelelő anyagi és politikai támogatáshoz is jutott.

1933 februárjában a "vezér és kancellár" a német hadsereg, a Reichswehr parancsnokai előtt kiteregette kormányának agresszív terveit, ugyanebben a hónapban felállították az első koncentrációs táborokat Dachauban, illetve Oranienburgban. Február 27-től a Reichstag épületének provokatív felgyújtása ürügyül szolgált a polgári szabadságjogok, a sajtószabadság felfüggesztésére, baloldaliak tömeges letartóztatására.

Az 1933. március 5-i birodalmi gyűlési választásokon az NSDAP a leadott szavazatok 43 százalékával 288 mandátumhoz jutott, de nem tudott abszolút többséget elérni. Shvoy Kálmán altábornagy emlékirataiban 1933. március 21-i keltezéssel ez olvasható: "Németországban, miután a nemzetiszocialisták nem kapták meg a választásnál az abszolút többséget, rettenetes terrort fejtettek ki, hogy így tereljenek be mindenkit a pártba, s kerítsék hatalmuk alá. Minden pártot, szervezést, egyletet megszüntetnek, és így veszik át a hatalmat. Igen sok az egyéni és a hivatalos atrocitás, rablás, zsarolás. Internálás, halálra kínzás napirenden."

Március 13-án Goebbels lett a "népfelvilágosítási és propagandaminiszter". A március 23-i felhatalmazási törvény négy évre diktátori hatalommal ruházta fel Hitlert, aki júliusban az NSDAP-n kívül az összes pártot betiltotta, ami úgy realizálódott, hogy a polgári pártok "kimondták önfeloszlatásukat".

A "nemzetiszocialisták" jelentős közmunkák beindításával, a hadiipar és a hadsereg rohamos fejlesztésével gazdasági fellendülést és életszínvonal-emelkedést értek el. Németországban az ipari termelés 1932-38 között két és félszeresére, az ipar és a kereskedelem profitja ugyanilyen arányban nőtt, sőt a Krupp konszern nyeresége négyszeresére emelkedett.

1933. június 15-én Rómában Olaszország (Mussolini), Németország (von Hassell), Franciaország (de Jouvenel) és Nagy-Britannia (Graham) tíz évre szóló "egyetértési és együttműködési szerződést" írt alá, amelynek tervezetét előzőleg a "kis-antant" Állandó Tanácsa is jóváhagyta. A szerződés részesei között támadt véleményeltérések miatt annak ratifikálására nem került sor, de lépés történt a későbbi müncheni paktum irányában.

A nyugati hatalmak elnézték, sőt egyes esetekben - például az 1935-ös német-angol flottaegyezménnyel - támogatták a német fegyverkezést, a háborús előkészületi erőfeszítéseket, 1936-ban eltűrték a német csapatok bevonulását a rajnai demilitarizált övezetbe, majd a német-olasz intervenciót a spanyol köztársaság ellen (1936-39). Az 1938-as Anschluss és a müncheni egyezmény, Csehszlovákia 1939-es megszállása és a Ribbentrop-Molotov paktum közvetlenül-közvetve elvezetett a második világháború kirobbantásához.

Történészek szerint Adolf Hitler fizikai és szellemi leépülése 1941-42 telén kezdődött, depressziós, kiszámíthatatlan lett. Az ellene megkísérelt 1944. július 20-i sikertelen merényletért tömeges és véres bosszút állt. Két nappal Berlin eleste előtt, 1945. április 30-án Hitler a "Führer-bunkerben" élettársával, az akkor feleségül vett Eva Braunnal együtt, a felelősségre vonás elől menekülve, méreggel öngyilkosságot követett el.

MTI / Pirityi Sándor

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár