Hét érdekesség az amerikai elnökjelölti vitákról

A kezdetek

Az Egyesült Államok korai történetében az elnökjelöltek még úgy gondolták, hogy illetlen dolog kampányolni, nem is beszélve az ellenfelek egymás elleni vitáinak bármilyen formában történő megjelenítéséről (bár természetesen voltak kivételek, például Abraham Lincoln és Stephen Douglas 1858-as szóbárbaja) - egészen addig, amíg John F. Kennedy demokrata szenátor és Richard Nixon republikánus alelnök a chicagói tévéstúdióban 1960. szeptember 26-án egy vita erejéig össze nem mérte erejét.

A szópárbajok történetében 16 évnyi szünet következett, ugyanis Lyndon Johnson elnök nem volt hajlandó 1964-ben vitába bocsátkozni ellenfelével, s ugyanígy tett Nixon 1968-ban és 1972-ben is.

Kennedy és Nixon vitája (1960)

Az elnökjelöltek szóbeli harcára már akkor is sokan voltak kíváncsian, az 1960. évi szeptemberi vita 66,4 millió nézőt ültetett le a készülékek elé, amit októberben még három vitaest követett. A közvélemény-kutatások szerint a szavazók voksait nagyban befolyásolják mind a mai napig az elnökjelöltek televíziós vitája, így minden apró gesztusra oda kell figyelniük. Nem beszélve a televíziós szakemberekről: egyes vélemények szerint igen rossz fényben tüntette fel Nixont, hogy borostáját és rosszul felvitt sminkjét világítással akarták elrejteni, ami olyan benyomást keltett a nézőkben, mintha az elnökjelölt izzadna.

1. A kezdetek
2. A felfüggesztett kongresszusi törvény
3. 4500 kilométerrel odébb
4. Félórányi csend
5. „Már megint ezzel jön”
6. A legnézettebb elnöki vita
7. A viták sem kihagyhatatlanok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye