Prostituáltak az 1980-as évek Budapestjén

A szocialista rendszer rendészeti diskurzusaira jellemző volt, hogy a prostituáltakat magukat tették felelőssé a sorsukért, mivel úgy vélték, luxusigényeik terelik őket erre az útra – azonban ez az állítás csak a jelenség felszínét látta, mélyebb összefüggéseit nem. „Bűnös magatartásuk a könnyelmű életvezetéssel, a dologtalan életmód hajhászásával, a helytelen gondolkodásmóddal függ össze.(…) A mi társadalmi viszonyaink között a prostitúció a várható anyagi haszonhoz, a munkanélküli élethez való vonzódás miatt „divatozik” és semmi esetre sem azért, mert erre (…) az elkövető nők anyagilag rá lennének utalva.(…) A nihilizmust vallják a magukénak és az életnek a léha, könnyebbik oldalát választják. ” – ekként „elemzett” a Belügyi Szemle 1976 decemberében.

„A prostitúcióként definiált megélhetés nyilvánvaló diszkriminálását elsősorban az tette lehetővé, hogy a női testnek ez a fajta gazdasági hasznosítása nem került be a munka legitim fogalmába” Gyáni Gábornak a XIX. századi helyzettel kapcsolatos megállapítása a szocialista időszakra is helytálló. Az 1980-as évekbeli prostituáltak és a prostitúció ábrázolására többféle forrás is rendelkezésünkre áll: rendőrségi jelentések, Zombori Attila, Moldova György, Diósi Pál szociográfiái, valamint Dobray György K1 (1988) és K2 (1990) – éjszakák és nappalok a prostituáltakkal című filmjei.

Ötvenig bírta

„Egy férfi, valahonnan Szolnokról jött, foglalkozása szerint maszek fuvaros. Sokáig kettesben élt az anyjával, az öregasszony hajtotta, dolgozott látástól vakulásig, de egy rendes ruhát nem vehetett magának. Aztán egy napon a kedves mama feldobta a bakancsot, a fiú eladott mindent, a pénzzel feljött a Rákóczi térre, és elhatározta, hogy most aztán végigizéli az összes kurvát, kerül, amibe kerül. Egy szállodából járt ki esténként a térre, azt hiszem, ötvenig bírta, aztán valaki „levette” és a kórházban kötött ki.”

E történet Moldova György Bűn az élet című könyvében olvasható, egy rendőr mesélte el az írónak. Úgy tűnik, vándortörténet, ugyanis több korabeli 1980-as évekbeli szociográfiából visszaköszön a fővárosba „kurvázni” feljövő, vidéki, tapasztalatlan férfi, akinek élete csúcspontját jelenti, amikor annyi nőre fizethet be, amennyire csak akar. Azonban a kicsapongónak és erkölcstelennek tartott életmódnak meglesz az elbeszélés szerint a következménye: pont azok a nők állnak rajta bosszút, akiket megvásárolt. Ugyanis kifosztják és nemi betegséget is kap tőlük.

A cikk folytatását keresse a Múlt-kor magazin őszi számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege