A szárazsággal magyarázható a zsidók kivonulása

2012. augusztus 27. 15:32

Teljesen megváltoztatta az emberek mindennapjait a Holt-tenger térségében tomboló szárazság néhány ezer évvel ezelőtt, s ez lehet az egyik magyarázata, hogy a zsidók miért fogtak vándorbotot és kezdték el keresni az Ígéret Földjét - állítja egy új kutatás.

Korábban

A Holt-tenger egy lefolyástalan tó Izrael és Jordánia területén. Vizének magas a só koncentrációja, ezért a turisták kedvelt célpontja. Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem él meg magasabbrendű élőlény benne.

A tudósoknak teljesen más szempontból fontos a különleges adottságokkal bíró tó. „A szakemberek számára a Holt-tenger egy igen népszerű kutatási terület, mivel a klímatörténelem diakronikus szemléletét teszi lehetővé” – nyilatkozta Thomas Litt, a projektet összefogó Bonni Egyetem kutatója.

A tó partjáról vett kőzetminták elemzéséből meteorológusok és paleontológusok az elmúlt tízezer év időjárási viszonyait rekonstruálták. Ez főleg azért sikerülhetett, mert a tenger vízszintje drámaian csökkent az elmúlt időkben a víz elvezetése miatt.

A potsdami GeoForschungsZentrummal és az izraeli Geológiai Szolgálattal karöltve német kutatóknak sikerült egy 21 méter hosszú kőzetmintát venniük az Ein Gedi-oázisból a Holt-tenger nyugati partján. Ezt követően pollenmaradványokat hasonlítottak össze, hogy megnézzék, mekkora csapadék esett és milyen volt a hőmérséklet az adott korszakban; a rétegek korát radiokarbonos kormeghatározó vizsgálattal állapították meg.

A Bonni Egyetem kutatói által végzett kutatás arra is rámutatott, hogy a neolitikumban, körülbelül 7500-6500 évvel ezelőtt, illetve a bronzkorból a vaskorba való átmenet idején, 3200 éve többször is szárazság sújtotta a térséget. „Az emberek életét nagyban befolyásolta a klímaváltozás” – summázta Litt. A száraz periódusok következtében a kánaánita városi kultúra összeomlott, amelynek helyébe nomádok érkeztek. „Ez volt az az időszak, amire az Ószövetség az izraelita törzsek kivonulásaként emlékezik” – magyarázta a szakember.

A kutatók a jövőre nézve is fontos megállapításokat tettek. „Az eredmény drámai, s azt mutatja, hogy mennyire sérülékeny a Holt-tenger ökoszisztémája” – így Litt, majd hozzátette: „Tisztán látszik, hogy a Mediterráneumban milyen gyorsan változik át a növényzet, s a szklerofill fajokból hogyan lesz sztyeppe vagy éppen sivatag néhány évtizeden belül”.