Kik disszidáltak az olimpiák után?
2012. augusztus 15. 17:26
Ugyan a XXX. nyári ötkarikás játékok a vasárnap esti záróünnepséggel hivatalosan is véget értek, a láng kihunyása után a londoni olimpia még napokig uralja a világsajtót: hol a brit metropolisz példaértékű városfejlesztései programja, hol a csúcsokat döntő televíziós közvetítés, a várakozásokat túlteljesítő vagy éppen csalódást keltő eredményeket bemutató nemzetek és a riói esélylatolgatás a téma. A legtöbb országban a sportolók hazatéréséről és ünnepélyes fogadtatásáról cikkeznek a lapok, kiváltképp Kamerunban: a 20 milliós, koldusszegény afrikai ország olimpiai küldöttségéből heten - öt bokszoló, egy labdarúgó és egy atléta - is úgy döntöttek, hogy nem kívánnak a játékok végeztével hazatérni. "Olimpiai disszidálásra" korábban is volt példa, amire mi, magyarok, különösen fájó szívvel emlékezünk - elég csak Melbourne-t említeni -, de a világháború után szinte nem volt olyan világesemény, amikor sportolók ne politikai megfontolásból emigráltak volna.
Korábban
Az első: 1948, London
A modern kori olimpiák történetének első ismert menedékkérelme szintén Londonhoz köthető. 1948-ban, a második londoni olimpia után történt, hogy a csehszlovák női tornacsapat első embere, Marie Provaznikova az Egyesült Államokban kért és kapott menedékjogot. Ebben az időben került Csehszlovákia a Szovjetunió befolyása alá, amit Provaznikova hamar észlelt, ezért úgy döntött, hogy az olimpiai végeztével a tengerentúlon próbál szerencsét. A sportolónő amerikai letelepedése után tornát oktatott, s ott élt egészen 1991-ben bekövetkezett haláláig; 101 éves korában hunyt el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
