Kik disszidáltak az olimpiák után?

A legátpolitizáltabb: 1980, Moszkva

A moszkvai olimpia útja disszidálásokkal volt kikövezve, minekután a szovjetek – kiváltva ezzel a világ tiltakozását – 1979-ben lerohanták Afganisztánt, az Egyesült Államok felhívására pedig a nyugati országok bojkottal foszlatták szét Coubertin báró évszázados álmát. Számos olyan afganisztáni sportoló félt attól, hogy Moszkvába menjen, így inkább a legközelebbi hajóra felpattanva messziről elkerülte az 1980-as nyári játékok helyszínét. Egy hónappal az olimpia előtt a kosárlabda-válogatott hét tagja vette az irányt Pakisztán felé, s hasonlóan tett közvetlenül az olimpia előtt hét birkózó is. Az események alatt további öt játékos határozott arról, hogy inkább máshol – az Egyesült Államokban vagy az NSZK-ban – szeretné folytatni pályafutását.

1. Az első: 1948, London
2. A legfájóbb: 1956, Melbourne
3. Akik a legjobban féltek: 1964, Tokió
4. A legtöbb: 1972, München
5. A legátpolitizáltabb: 1980, Moszkva

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"