18. századi magyar múmiák segíthetnek a tüdőbajkutatásban
2012. augusztus 10. 10:29
A Magyar Természettudományi Múzeum 265 múmiájának tanulmányozásával keresik az orvoskutatók az újabb módszereket a tuberkulózis elleni küzdelemhez. Az 1994-ben fellelt mumifikálódott holttestek csontjainak 89 százalékában találtak TBC-re utaló nyomokat, ám csak 35 százalékuk halálát okozta a gyilkos kór, ami azt jelenti, hogy a múmiák fennmaradó 65 százaléka genetikai ellenálló képességgel rendelkezhetett.
Korábban
A tüdőbaj 2010-ben 1,5 millió ember halálát okozta, miközben a világ lakosságának egyharmada fertőzött, ám tünetmentes. A kifejlesztett vakcina sok lokális járvánnyal sújtott területen nem működik és az antibiotikumok is egyre inkább eredménytelenek a betegség elleni harcban.
Az antibiotikumos kezelés hat hónapot is igénybe vehet, amelyet sok páciens nem tud befejezni. A kezelés sok esetben csak még erősebbé teszi a baktériumot, így az ellen tud állni a szervezet védekezéseinek. Az 1700-1800-as évekből származó – azokból az évekből, amikor a tuberkulózis fehér pestisként söpört végig a kontinensen –, igen jól konzervált múmiák csoportja felbecsülhetetlen értékű információkhoz juttathatja a kutatókat a baktériumról és az ellene történő természetes védekezésről.
65 város 200 lakóját – köztük kereskedők, apácák, papok, orvosok, iparosok, postamester felesége és gyermeke – temették az észak-magyarországi Vác városában lévő Fehérek templomának kriptájába 1731 és 1838 között. A hűvös levegő (átlag 10 °C), az alacsony nedvességtartalom és a koporsók fájára kent fenyőolaj baktérium- és gombaölő hatásának kombinációja ideális körülményeket nyújtott a természetes mumifikálódáshoz. Amit sokáig elkerült a figyelem, mivel a kriptát befalazták, a holttestek pedig feledésbe merültek.
A koporsóhalom
1994-ben egy munkás a templom falán egy repedésre lett figyelmes, s mikor kalapáccsal megütötte, üreges hangot hallott. Néhány csapást követően az egy téglányi vastag fal kezdett összeomlani. Az áttörést követően a munkás egy lefelé vezető, sötét kőlépcsőt talált. A plébánossal együtt lementek a lépcsőn, s egy mennyezetig díszesen kifestett, koporsókkal telerakott kriptát találtak.
A plébános felismerve a ritkaságok jelentőségét – hiszen a koporsók nem gyakran élik túl ilyen szép állapotban az évszázadokat – szakembereket hívott, akik a nyughelyeket felnyitva mumifikálódott holttesteket találtak. A kripta mikroklímája megőrizte az elhunytak ruházatát és egyéb melléjük temetett értékeiket a gyapjúzoknitól a főkötőkön és a rózsafüzéreken át a fejükre helyezett rozmaringból készült koszorúig.
A tízhónapos korában elhunyt Orlovits Johanna
A múmiák a Természettudományi Múzeumba kerültek, ahol röntgensugaras vizsgálatnak vetették alá őket, amely során tuberkulózisra utaló nyomokat találtak a csontokban. Dr. Pap Ildikó, a múzeum embertan tárjának osztályvezetője Mark Spigelman professzorral vette fel a kapcsolatot, aki úttörő szerepet játszott a tüdőbaj baktériumának régészeti maradványokban való kutatásában. A két és félszáz múmia egyedülálló lehetőséget jelent a TBC minél jobb megismeréséhez.
A szövetminták elemzése után a múmiák 89 százalékában találtak a szakemberek TBC fertőzésre utaló bizonyítékokat. Az évszázados leletek nagyszerű lehetőséget biztosítanak a kutatók számára egy olyan gyógyszertörzs kifejlesztésére, amellyel a tüdőbajban szenvedő betegek rövidtávon hatékonyan tudják felvenni a versenyt a gyilkos kórral szemben, ugyanis a váci múmiák csupán 35 százaléka halt meg a kórban. Mivel nem volt védőoltás és antibiotikus kezelés, a múmiák fennmaradó 65 százaléka genetikai ellenálló képességgel rendelkezett, amely hosszútávon megoldást jelenthet a tuberkulózis génterápiával történő gyógyításában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap