Ókori luxuskocsi került elő Sárisápon

Váratlan eredményt hozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem frissen alakult régészeti tanszékének első (tan)ásatása: a kitűzött cél a sárisápi dombtetőn már 1926-ban feltárt és leírt (akkor még valószínűleg felszín fölötti falakkal álló) ókeresztényként definiált sírkápolna hitelesítő feltárása és környezetének pontos meghatározása volt, ám a kápolnától alig ötven méterre egy annál másfél-két évszázaddal korábbi temetkezési emlékre, egy császárkori kelta őslakossághoz köthető kocsisírra bukkantak a terület talajradaros, magnetométeres átvizsgálása során - írja az archeologia.hu

Magyarország területéről csaknem harminc római kori kocsit tartalmazó temetkezés ismert, bár csupán kisebb részüket tárták fel szakszerűen. Pannonia provincia korai történetében, nagyjából a második század végéig, a harmadik század elejéig (a helyi, főleg kelta elit teljes romanizálásáig) fordultak elő, elsősorban az északnyugati területeken, viszonylag kis számban, hiszen ez a fajta temetkezés költséges volta – és persze az így eltemethető előkelők korlátozott száma – miatt nyilván exkluzívnak számított. A sárisápi temetkezés teljes épségben maradt fenn, maga a kocsiszekrény és az alváz, a kerekek, a hámok, a bronz díszítések is az eredeti helyükön voltak, ahogyan a kocsi elé egykor fogott négy – napjainkban meglehetősen aprónak tűnő – igásló maradványai is jól azonosíthatók voltak. Az elhunyt előkelő sírja azonban nem került elő: szokás szerint nem a kocsiban helyezték el az elhunytat, hanem az eddigi tapasztalatok szerint mintegy harminc méteres sugarú körön belül bárhol lehet.

A sárisápi kocsitemetkezés pompás lelet, azonban még érdekesebbé teszi a környezete, illetve viszonya a korábban fellelt, ám később, a 4. században épült, Árpád-kori falusi templom méreteivel vetélkedő sírkápolnával. A dombról már most megállapítható, hogy hosszú időn, több évszázadon át használták temetkezésre (nem messze a római kori leletegyüttestől, a dombtetőn egy bronzkori földvár maradványai is azonosíthatók). A vérségi (vagyis családi) kontinuitás nem állapítható meg a kocsisírba, s majdan a kápolnába eltemetettek közt, de kulturális mindenképpen: eszerint a kezdetben még pogány temető a 4. századra (legalábbis legnagyobb építménye alapján) kereszténnyé válhatott – párhuzamosan a provinciának és a birodalom egészének hitbéli változásaival.

A cikk folytatása és további képek az archeologia.hu-n

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban