Újdonságok a római kori Budapestről

Mint azt Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatója a Múlt-kornak elmondta, az intézmény és a Wien Museum szorosabb kapcsolata 2005 és 2007 között alakult ki. A közös összejövetelek tárgya a városi régészet volt, célja pedig annak feltérképezése, hogy hogyan lehet a két város lakóihoz közelebb hozni a római kort, illetve a korszak régészetét. A tapasztalatcserék első eredménye könyv formájában jelent meg, amely művek nemcsak a szakembereknek szólnak, hanem az átlagolvasót is érdekelhetik – hangsúlyozta Zsidi Paula. A kiállítás ennek az együttműködésnek egy következő szintje; a Römermuseumban látható az első ilyen kiállítás, ahol az aquincumi polgárváros körül talált legújabb leletek kerülnek bemutatásra.

A kiállítás a 2007 és 2011 között végzett két ásatás legjelentősebb leleteit mutatja be. Az egyik középpontjában a polgárváros déli városrészében a 2. és a 3. században lakott „festőház” kutatása állt. A másik feltárás nyomán a város temetőjének több mint ezer sírja került napvilágra. A feltehetőleg a 2. és a 4. század között használt temető sírjai a város lakóiról adnak információt: viseletükről, temetkezési szokásaikról.

A kiállítás egyik kurátora, Láng Orsolya közölte: egy európai uniós pályázatnak köszönhetően a bejárati komplexum illetve egy római ház rekonstrukciójára került sor, s ennek keretén belül kezdtek hitelesítő ásatásba egy olyan helyen, amelyről eddig azt hitték, hogy az ott álló római kori épület már elpusztult. Ez volt az úgynevezett festőház, amelynek feltárása 1940-ben történt meg a lőtér építése előtt. Ekkor csak annyit lehetett tudni, hogy az épület kilenc, freskóval díszített helyiségből állt, nevét pedig a feltáró régésztől kapta, aki festékes tégelyeket talált az egyik helyiségben. A kutatás során kiderült, hogy ehhez pince is tartozott, de feltártak csatornát, illetve kemencét is. Az újabb ásatás során további mécseseket, illetve freskótöredékeket találtak, amikből rekonstrukciót készítettek.

A kiállítás másik része a temetővel kapcsolatos. Az aquincumi polgárvároshoz több temető is tartozott, a legnagyobb ezek közül a Duna-parton elhelyezkedő keleti temető volt, itt több ezer sírhelyet alakítottak ki. Az első feltárások a 19. század végén illetve a 20. század elején kezdődtek, míg a későbbi munkálatok mindig valamilyen beruházáshoz kapcsolódtak. Ezen ásatások során több használati tárgy is előkerült. Az edények ugyan többnyire tipikus római kori házi kerámiák voltak, de akadtak köztük ritkább, például észak-afrikai formák is. A sírokban további viseleti tárgyak, személyes tárgyak, kiegészítők, ékszerek, tükrök, érmek, arcos edények, üvegedények és szoptatós üvegek kerültek elő.

Sikerült viszonylag késői sírokat is találni, ami abból a szempontból mindenképpen érdekes, hogy a polgárváros késői története jórészt homályba vész. A kurátor kiemelte: a jelenlegi kutatások alapján azt mondhatjuk, hogy a 3. század közepe után megszűnt az élet a polgárvárosban. A tábor körül folytatódott az élet a késő római időszakban, de ezt a területet – valószínűleg gazdasági megfontolásból – felhagyták. Mindezek ellenére a temetőben vannak ennél későbbi sírok is – ennek magyarázatával azonban még mindenképpen adósak a régészek.

Tekintse meg a kiállításról készített képeinket

A kiállítás 2013. április 7-ig tekinthető meg a bécsi Römermuseumban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike