Sztálint is megölette volna a Raszputyin likvidálását elrendelő brit kémfőnök
2012. július 13. 14:48
1918-ban - tartva attól, hogy Oroszország esetleg kiegyezik Németországgal - Sztálint is eltette volna láb alól a brit hírszerzés vezetője. A terv végül zátonyra futott, az ügynök ugyanis nem vállalta a kockázatos feladatot.
Korábban
Grigorij Jefimovics Raszputyin már nem sokkal kamaszkora után vándorló szerzetesnek állt. Egy útja során jelent meg előtte látomás formájában Szűz Mária, aki Szentpétervárra küldte őt a cári család megsegítésére. A miszticizmus iránti fogékonysága különösen népszerűvé tette őt, hamar a család kegyeltje lett, különösen a cárevics szemében nőtt nagyra, amikor kezelte betegségét (hemofília, vérzékenység).
Így került Raszputyin közel II. Miklóshoz és feleségéhez, Alexandra cárnéhoz, ami tovább erősítette pozícióját az udvaron belül. Befolyása sokak szemét csípte, így nem csoda, hogy Iliodor szerzetes és Jermogen szaratovai püspök már 1911-ben merényletet kíséreltek meg ellene. Három évvel később pedig egy prostituált támadt rá.
A britek sem sokat tétlenkedtek. Mansfield Cumming (alias „C”) 1909-ben hozta létre a brit titkosszolgálatot (SIS, amely MI6 néven is ismert), amely kezdetben csak egy kis irodából állt és alacsony költségvetéssel dolgozott. A SIS az első világháborúban számos műveletet hajtott végre, több ezer kémet küldve az európai országokba, köztük Oroszországba.
Ekkor került a brit titkosszolgálat célkeresztjébe Raszputyin, akiről azt tartották, hogy tanácsainak köszönhetően egyre szorosabbra válhat a viszony Németország és Oroszország között. 1916 telén Cumming három ügynököt küldött Oroszországba, miközben II. Miklós a Németország elleni háborúval volt elfoglalva. A művelet neve – utalva ezzel Raszputyin titokzatos természetére – a „Sötét Erő” lett. Cumming úgy gondolta, hogy a cár felesége, Alexandra férje távollétében nagymértékben fog Raszputyin tanácsaira támaszkodni, s ha az oroszok lepaktálnak Németországgal, akkor a németek 350 ezer katonát tudnának átcsoportosítani a nyugati frontra.
A népszerű történet szerint Oswald Rayner 1916-ban, Raszputyin halálakor épp Szentpéterváron tartózkodott. Raynernek ráadásul közeli barátja volt még az egyetemről Félix Juszupov herceg, akinek palotájában a gyilkosság történt. Juszupovnak valószínűleg fontos szerepe volt a gyilkosság előkészítésében. Juszupov – visszaemlékezései tanúsága szerint – palotájába csalta Raszputyint, és ciános süteménnyel kínálta. Mivel azonban ezeknek semmi hatásuk sem volt, átment a dolgozószobába, ahol összeesküvő-társai várakoztak, felvett egy pisztolyt, és szíven lőtte a szerzetest. Egy óra múlva tért csak vissza a tett színhelyére, ahol döbbenten látta, hogy Raszputyin még mindig életben van. A szerzetes talpra ugrott és nekitámadt Juszupovnak, majd az udvarra menekült, ahol egy másik összeesküvő, Vlagyimir Puriszkevics végül agyonlőtte.
Egy 2004-ben napvilágot látott elmélet szerint a legfrissebb orvos szakértői vizsgálat teljesen ellentmond ennek a történetnek. A Raszputyin holttestéről készült fotókon ugyanis jól látszik egy harmadik golyó ütötte seb is, méghozzá a koponya közepén. Ez utóbbi, pontos célzást igénylő lövést a kutatók szerint nem adhatta le más, mint profi gyilkos. A lövést ezen kívül közelről adták le, márpedig Puriszkevics messziről és hátulról lőtt az áldozatra. A három golyónyom mind eltérő méretű, és a bűnügyi orvos szakértők azt is kiderítették, hogy a golyókat három különböző fegyverből lőtték ki: így csakis a palotában várakozó Rayner lehetett a harmadik fegyveres.
A brit titkosszolgálat – miután Juszupov és társai a közeli folyóba lökték Raszputyin holttestét, amelyet a rendőrség már másnap megtalált – nem állt volna meg itt. Cummings 1918-ban kiadta a jelszót: meg kell gyilkolni Joszif Visszarionovics Dzsugasvilit, azaz Sztálint, aki szintén a Németországgal kötendő béke mellett emelt szót, tovább borzolva ezzel Nagy-Britannia idegeit. Ez azonban túlságosan is kockázatosnak tűnt, a feladatra kiszemelt ügynök visszautasította a kérést, mire Cummings kirúgta őt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
