A gyermekirodalom úttörője

A Bezerédy család névadója a már a XIII. századi okleveleinkben is felbukkanó Zala vármegyei Bezeréd helység. A településről vette előnevét is a család, amely 1431-ben kapott nemességet Zsigmond királytól a husziták elleni hadjáratokban szerzett érdemeiért. Az évszázadok során kiterebélyesedett família a XVII. században szerdahelyi és vámoscsaládi ágra szakadt. A szerdahelyi ág, amely nevét a Sopron megyei Szerdahelyről kapta, Győr, Sopron, Tolna és Zala megyében rendelkezett birtokokkal. A másik ág a Vas megyében lévő Vámoscsalád település után kapta nevét, és Veszprém, valamint Zala megyében szerzett további birtokokat. A jellegzetesen dunántúli középnemes család előrejutását a hivatalvállalás és katonáskodás biztosította. Felemelkedésüket házassági kapcsolatokkal is igyekeztek előmozdítani. Nem volt ritka a két különböző ágból származók közötti házasságkötés, ám leggyakrabban a Beleznay, Béri Balogh, Botka, Gindly, Görbei, Kisfaludy, felsőbüki Nagy, Rosty, Szegedy családbeliekkel házasodtak össze.

A vámoscsaládi ág leszármazottja volt a „Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj! Magyar vitézek nemes vezéri!” kuruc kori költeményben megverselt, híres-hírhedt Bezerédy Imre (1679-1708) brigadéros. Távoli rokona, pontosabban fogalmazva üknagybátyja volt cikkünk főszereplőjének, a kevésbé hadratermett, inkább törékeny, tüneményesen bájos Bezerédy Amáliának.

Amália 1804. április 15-én Bezerédy György és Szegedy Antónia elsőszülött leányaként látta meg a napvilágot a Vas megyei Szentivánfán. Atyja képzett jogász, alnádor, a kőszegi kerületi tábla elnöke, Vas és Veszprém megye országgyűlési követe volt. Anyja Szegedy Rózának, Kisfaludy Sándor költő örök múzsájának és hitvesének volt a húga. Amáliának négy leánytestvére és két öccse született. A gyakori gyermekáldás következtében édesanyja legyengült, sokat betegeskedett. Ezért Amáliának már kisgyerekként részt kellett vállalnia testvérei nevelésében, gondozásában. Természetéből fakadóan azonban ezt sohasem érezte tehernek. Közben maga is tanult. Nyilvános vagy magániskolát nem látogatott, hanem kezdetben atyja maga oktatta, majd házitanító és nevelőnő felügyelte tanulmányait. Jó nyelvérzékéről tanúskodik, hogy anyanyelvén kívül gyorsan és könnyedén sajátította el a latin, német, francia és angol nyelvet. Nemcsak kitűnően beszélt, de írt és olvasott is ezeken a nyelveken.

Kedvelt időtöltései közé tartozott a rajzolás, a festés, s ezekben is az átlagnál jóval nagyobb tehetséget mutatott. Különösen közel állt hozzá a zene. Bámulatos zongora- és hárfajátéka nagyszámú hallgatóságot vonzott. A kortársak szerint emellett kellemesen énekelt. A korabeli zene- és dalirodalom szakavatott ismerője volt, sőt a komponálással is sikerrel próbálkozott. Nagyon kedvelte a magyar népzenét és népdalokat, szívesen és jól táncolt. A széleskörűen művelt leány nagy szerelme mégis az irodalom maradt. Persze nem annyira a véletlennek, mintsem a rokoni kapcsolatoknak köszönhetően, hisz otthonukat gyermekségétől fogva az irodalom légköre lengte be. Mondhatni első kézből, szinte még kéziratként hozzáférhetett nagybátyja, Kisfaludy Sándor, és annak öccse, Károly költeményeihez, prózai műveihez. Olvasmányélményeit, véleményét, olykor bírálatát vagy a művek kiváltotta katarzist gyakran volt alkalma magukkal a szerzőkkel is megbeszélni.

A tényleges szerelem sem sokáig váratott magára, amely 1816-ban jelentkezett Bezerédy István (1796-1856) személyében. Az ifjú Bezerédy a család szerdahelyi ágából származott, megismerkedésük idején Amália atyja mellett volt joggyakornok. A közel hasonló érdeklődésű fiatalok sok időt töltöttek egymással, s kezdetben csupán baráti kapcsolatuk fokozatosan szerelemmé alakult át. Amália éppen csak betöltötte 17. életévét, amikor 1821-ben házasságot kötöttek. Az ifjú pár a férj Tolna megyei birtokán, Hídjapusztán, egy klasszicista stílusban épült, impozáns kúriában kezdte meg a közös életet. Otthonteremtésük éppen a reformkor hajnalán indult el. A kiváló gyakorlati érzékkel, alapos gazdasági és jogi ismeretekkel rendelkező Bezerédy István átszervezés, modernizáció révén gazdaságát rövid időn belül felvirágoztatta. Majd sikeres birtokosként bekapcsolódott a megye és az országos politika vérkeringésébe. Alapos részletességgel kidolgozott, demagóg szólamoktól mentes, nem ritkán gyújtó hatású beszédei a köznemesi ellenzék képviselőjévé emelték, az országgyűlések ünnepelt szónokává tették.

Hídjapusztai kúriájuk hamarosan a környék szellemi központjává vált. Gyakran fordultak meg náluk a szomszédságban lakó notabilitások, elvbarátok, haladó megyebeli politikusok mellett olyan kiválóságok, mint gr. Batthyány Lajos, Deák Ferenc vagy Wesselényi Ferenc. Az egymást sűrűn követő zenés-táncos mulatságok, felolvasóestek, színielőadások szüneteiben komoly társadalmi problémákat vitattak meg. Ilyen volt többek közt a nők művelődésének, egyenjogúságának, szerepvállalásának kérdése, a gyermeknevelés, a pedagógusképzés problémaköre.

A felvilágosult Bezerédy-házaspár egyaránt zászlajára tűzte a nők jogaiért való kiállás programját és a gyermeknevelés intézményesítésének ügyét. Míg Bezerédy István ezekért a célokért az országgyűléseken törvénytervezetek benyújtásával, addig Amália az írás fegyverével küzdött. Talán a kedvezőbb fogadtatás reményében német nyelven Die Mädchenschule (Leányiskola), és Die Brautschau (Háztűznéző) címmel írta meg nőkről, asszonysorsokról szóló elbeszéléseit.

Künstlerné Virág Éva cikke a MOL oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek