Művészi módon cenzúrázták Erasmust

400 évvel azelőtt, hogy a kormányok elkezdték blokkolni az internetet, ellehetetlenítik a mikroblogolást és cenzorálják a nekik nem tetsző ellenzéki tartalmakat, két ember szintén a sajtó szabadságát veszélyeztető eszközhöz nyúlt, de egészen más módon. Az "áldozat" a reneszánsz korában élt, a katolikus egyházzal szemben sokszor kemény kritikát megfogalmazó gondolkodó, Rotterdami Erasmus volt. Az újkori gyakorlatot két, a Torontói Egyetemen őrzött könyv világította meg.

Az 1466-ban Rotterdamban született németalföldi teológust az európai humanizmus legjelentősebb képviselőjének tartják. Bár Erasmus az egyházhoz mindvégig hű maradt, bírálta a pápaságot és az egyház visszaéléseit. Szembefordult a nemesség gőgjével és a háborúval, és türelmes, igazi kereszténységet hirdetett.

A reformáció által életre hívott protestáns felekezetek Erasmus korában nemcsak karddal és puskával küzdöttek a katolikus egyház ellen, hanem szavakban is, aminek egyik megnyilvánulási formája a különböző nyomtatott termékek voltak. Erasmusról úgy tartották, hogy a protestánsokkal szimpatizál, ezért a katolikusok 1559-ben indexre (tiltólistára) tették műveit. Mindkét oldal gyakran élt a cenzúra eszközével, de a katolikus egyház ezt valamivel hatékonyabban tette, mint a rivális felekezetek.

A katolikusok ugyanis sokkal szervezettebbek voltak e téren, mint a csak nemrég megszülető protestantizmus képviselői. Az 1541-ben Lyonban kiadott, görög és latin közmondásokat és Erasmus által írt kommentárokat tartalmazó Adagorium egyes részeit tintával húzták ki, de máshol még ennyire sem voltak „körültekintőek”: néhol egyes lapokat szabályosan kitéptek, vagy éppen összeragasztottak – ez a művelet azonban olyannyira sikeres volt, hogy 400 év elteltével is úgy maradtak az oldalak.

A cenzorok nem is törték magukat, hogy művük észrevétlen maradjon. Az egyik belső oldalon latin nyelven fedték meg a szerintük túlzásokba eső Erasmust. („Ó, Erasmus, te voltál az első, aki a butaság dicséretéről írtál, ami a te butaságodat jelzi”) A torontói könyvtár munkatársa, Pearce Carefoote szerint az írás stílusából arra lehet következtetni, hogy a cenzúrára valamikor a 16. században került sor, de ennek eldöntéséhez további kutatások kellenek.

A Torontói Egyetem Reformáció és Reneszánsz Tanulmányok Központjában őrzött másik könyv cenzora valódi művészi vénával kezelte a rá bízott feladatot. Az 1538-ban a svájci Bázelben kiadott műben a 4. században élt milánói ariánus püspök, Szent Ambrus munkásságáról olvashatunk Erasmus tolmácsolásában. Pontosabban: olvashatnánk. Az inkriminált mondatokat ugyanis egy barokkos keretet kapó vibráló vízfestmény takarja el, tetején egy puttóval. A cenzor itt meghagyta a szent gondolatait, egyedül Erasmus esszéit tüntette el – művészi módon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye