A régészet lett Görögország Achilles-sarka
2012. április 11. 11:36
Elhalasztják az ásatásokat, de terjednek az engedély nélküliek, a múzeumi dolgozókat kirúgják, az értékes leletek pedig eltűnnek – röviden így lehetne összefoglalni a görög régészet állapotát. A megszorítások miatt a helyzet rendezése egyelőre nem várható.
Korábban
„Görögország történelme átok lett” – jegyezte meg halkan az egyik sajtóeseményen egy csalódott régész, utalva arra a régészetet különösen hátrányosan érintő megszorítócsomagra, amelyet az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal megkötött hitelszerződés miatt kellett elfogadtatni az össztűz alá került görög parlamentnek.
Görögország immáron ötödik éve van recesszióban, s egyelőre nem látni az alagút végét. A gazdasági válság súlyosan érinti a kultúrát és a régészetet, a már engedélyezett ásatások halasztást szenvednek, de komoly problémát jelent az illegális műkincskereskedelem is – figyelmeztettek a tanácskozáson a görög szakemberek.
„Egyre több illegális ásatással találkozunk a lelőhelyekhez közel” – jelentette ki Despina Koutsoumba görög régész. „Ezek közül néhány olyan régészek nevéhez köthetők, akik kapcsolatban állnak az illegális műkincskereskedőkkel. A többit kincsvadászok irányítják” – magyarázta Koutsoumba az AFP francia hírügynökségnek.
Az elmúlt hónapban a görög rendőrség 44 személyt tartóztatott le és több ezer ősi érmét valamint bizánci ikonográfiákat foglalt le, miután lecsapott az egyik ilyen hálózatra az ország északi részén. Októberben szintén egy műkincskereskedéssel foglalkozó bűnbanda került a nyomozóhatóságok horogjára; a csoport mintegy 11 millió euró értékben rabolt el makedón arany áldozati tárgyakat.
Görög régészek arra panaszkodnak, hogy a kormány összesen 35 százalékkal, 12 millió euróra csökkentette a régészeti forrásokat. De további megszorítások várhatók, a kulturális minisztérium dolgozóinak tíz százalékát már elküldték. Legújabban pedig az a gyakorlat kezd elterjedni, hogy a régészek inkább betemetik a feltárt leleteket, hogy így őrizzék meg azokat az utókornak.
Az ország 106 régészeti és bizánci gyűjteményéből, 250 régészeti lelőhelyéből és 19 ezer további fontos lelőhelyéből csak kevés vészelte át a válságot és a nyomában fellépő kaotikus helyzetet. Köztük van a krétai knosszoszi palotakomplexum, az Akropolisz, a delphoi szentélyek és a makedóniai királyok nekropoliszai.
Kritikus a helyzet az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban és a thesszaloniki Bizánci Művészetek Múzeumban, ahol egész kiállítótereket kellett ideiglenesen bezárni a forráshiány miatt, sőt a Dodekanészosz-szigetcsoport néhány múzeuma például egészen májusig zárva tart.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap