Középkori arab szövegekkel kutatják az időjárási anomáliákat

Az Extremadurai Egyetem kutatói javarészt 9-10. századi dokumentumokat, az iszlám történetírók, földrajztudósok 816 és 1009 közötti időszakból származó feljegyzéseit elemezték, de felhasználtak valamivel későbbi forrásokat is. A korabeli feljegyzések elsősorban társadalmi és vallási eseményekre vonatkoznak, de a szerzők bele-beleszövik a szokatlan időjárásra vonatkozó észrevételeiket is - olvasható a Popular Archaeology régészeti hírportálon.

El-Jakubi földrajztudós 891-ben arról ír, hogy Bagdadnak nincs párja a világon: itt forrók a nyarak, s hidegek a telek. A leírásból az Extremadurai Egyetem kutatói arra következtettek, hogy az éghajlat kedvezett a földművelésnek.

Az időjárásra vonatkozó információk fel-felbukkannak az arab történetírók - Muhammad ibn Jarir al-Tabari (838-923), Izz ad-Dín Ibn al-Aszír (1160-1233), Al-Szujúti (meghalt 1505-ben) - munkáiban is. "Az éghajlatra vonatkozó információ javarészt olyan gyakori eseményekre - szárazságra, árvizekre - vonatkozik, amelyek a társadalom szélesebb rétegeit érintették. Ugyanakkor találtunk ritkán tapasztalható jelenségekre vonatkozó adatokat is, olyanokra, mint a jégverés, a folyók befagyása, vagy havazás" - magyarázta a kutatásokat irányító Fernando Domínguez-Castro.

A feljegyzésekből megtudható, hogy a 10. század első felében megszaporodtak a szokatlanul hideg időjárásra vonatkozó tudósítások, beleértve a 920 júliusában bekövetkezett hirtelen hőmérsékletesést, valamint három havazást, amelyek 908-ban, 944-ben és 1007-ben keserítették meg a bagdadiak életét. A modern időkben egyetlen, a 2008-as bagdadi havazás ismert.

"A 10. században hirtelen beköszöntött hideg időszak közvetlenül megelőzte a középkori meleg periódust" - jegyezte meg Fernando Domínguez-Castro, aki szerint 920 júliusában a nem várt hőmérsékletesést egy hatalmas vulkánkitörés okozhatta, ám ezt a feltevést további kutatások során kell igazolni. Mint kifejtette, a múltbeli időjárási jelenségek rekonstruálása segít megérteni a jelenkori klimatikus változásokat. A régmúlt éghajlatváltozását eddig leginkább a fák évgyűrűinek, korallok, valamint jégfuratok alapján elemezték.

"A mostani tanulmány azt mutatja, hogy történelmi, politikai és vallási dokumentumok is értékes adalékokkal gazdagíthatják a klímaváltozásra vonatkozó ismereteinket" - összegezte Fernando Domínguez-Castro.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Férfiakat megszégyenítő bátorsággal szabadította fel Orléans-t Jeanne d'Arc
• Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 
• Egy viharból mentette ki fogvatartóit a svájci szabadsághős, Tell Vilmos
• A sörfőzés szabályozásával csökkentették a kenyér árát a régi Bajorországban
• Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Senki sem akarta, hogy Őrült Johanna trónra lépjen
• Imre herceg sírjánál már az elhunyta után számos csoda történt