A vikingektől tanulhatnak a klímakutatók
2012. február 23. 08:56
A vikingek alkalmazkodóképessége sok tanulsággal szolgál a szintén a klímaváltozás ellen küzdő modern társadalmak számára.
Korábban
A klímakutatók régóta vizsgálják a grönlandi, az izlandi és az Atlanti-óceán északi részén található egykori viking telepek régészeti maradványait. Különösen az érdekli őket, hogy a kis jégkorszak idején hogyan sikerült az északi harcosoknak megbirkózniuk a szélsőséges hőmérséklet-ingadozással, a gazdaságban, a kereskedelemben és a technológiában bekövetkezett változásokkal. Úgy tartják, hogy vikingek tapasztalatai irányt mutathat a modern társadalmaknak, amelyek szintén a globális felmelegedés áldozatai.
A középkori Izland alkalmazkodott a kontinentális Európán végigsöprő gazdasági változásokhoz, hallal és gyapjúval kereskedett, s mindent megtettek azért, hogy fenntartható társadalmat hozzanak létre. Grönlandon azonban maradtak a jól bevált, hagyományos viking módszereknél, s inkább rozmáragyarral kereskedtek.
A Grönlandon élő északiak társadalmának csillaga hamarosan leáldozott, pedig igyekeztek alkalmazkodni a 15. században végbemenő gazdasági változásokhoz és még kulturális kapcsolatot is létesítettek az inuitokkal. Az Íslendingabók (Az izlandiak könyve) című műből tudjuk, hogy Vörös Erik is a fenntartható társadalomban és a letelepedésben gondolkodott, de a hangsúly fokozatosan áttevődött a portyázó életmódra, amelynek egyik pillérjét a rozmáragyar jelentette. Ez a fajta rablógazdálkodás azonban igen sérülékenynek tetszett, nem is igazán a klímaváltozás miatt, sokkal inkább a külső nyomások következtében vált elviselhetetlenné.
Az északi emberek bukása nem csupán a kemény időjárási körülményekhez való alkalmazkodás elmulasztásának számlájára írható, elsősorban külső hatásoknak tudható be: ilyen a gazdasági változások számukra kedvezőtlen alakulása (a kereskedelem súlypontjának áthelyeződése Északról a Mediterráneumra, valamint az elefántcsont megjelenése az európai piacon), illetve a lakosságszám drasztikus csökkenése – állítja Andrew Dugmore, az Edinburghi Egyetem professzora.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap