Maja maszkok és jáde mozaikok Párizsban

Az inkák aranya című korábbi kiállítása után a magánkézben lévő, tavaly jelentősen kibővített rangos kulturális intézmény június 10-ig a maják jáde mozaikból készült maszkjait mutatja be az érdeklődőknek - adta hírül a párizsi Le Figaro.

Bármi legyen ugyanis a helyzet egy bizonyos maja naptár által 2012-re kilátásba helyezett világvégével, ahhoz nem fér kétség, hogy a maják világa már véglegesen eltűnt. Az i.e. 2000 körül született civilizáció a IX. században érte el legmagasabb fejlettségi szintjét, majd hanyatlani kezdett és a spanyol hódítás után nem sokkal megsemmisült. Romjait benőtte a közép-amerikai őserdő, és csak a XIX. századtól fedezték fel újra az egykori létezését bizonyító építészeti és művészeti emlékeket.

Azóta e kihalt kultúráról mind többet derített ki a tudomány. Nyelvét megfejtették, templomait feltárták, ismereteinek (a matematika, a csillagászat, az építészet területén) tisztelettel adóznak. A Popol Vuh, a maják szent könyve elárulja a világ keletkezésére és az isteneikre vonatkozó gondolkodásuk alapjait.

Az elmúlt évtized során Mexikóban végzett régészeti kutatások egy eddig kevéssé ismert maja művészetre is fényt derítettek: a szobrászatra, és azon belül különösen a jádekő mozaikból készült csodálatos és rejtélyes maszkokra. A párizsi Pinacotheque e rendkívül ritka kincsek mellett mintegy száz további olyan domborművet, tükröt, ékszert, temetkezési tárgyat mutat be, amely ezúttal először hagyta el Mexikót. Legnagyobb részük a maja civilizáció klasszikus korszakából, az i.u. 250 és 900 közötti időszakból való.

A gazdag anyag a maja művészet és a vallás összefonódásáról tanúskodik. A maszkokat elsősorban az elit tagjainak, az uralkodónak, a főpapoknak és a tisztviselőknek szánták: ezeket a vezetőket ábrázolták és egyben fel is nagyították, egyszerre reprezentálva emberi és isteni jellegüket.

Ezek a maszkok nem csupán jelképes ábrázolások voltak, mert a maják az istenek megtestesülését is látták bennük, megfért bennük az isteni és az emberi lélek is, ami furcsa átváltozásokra nyújtott lehetőséget. Akár halotti, akár ceremoniális álarcokról van szó, elsősorban rendkívüli kifejező erejük a szembetűnő.

Hasonló volt a helyzet az istenek ábrázolásában: a maják hite szerint ők valóban ott voltak figuráikban, ábrázolásaik emberi arcokba oldódtak, például egy elhunyt arca a jaguáristenség vonásait hordozta. A rituális ceremóniák során papok vagy királyok viselték ezeket a maszkokat, mintegy lehetővé téve, hogy a szertartás idejére istenné lényegüljenek át, vagy éppen összekapcsolják az istenek világát a halottak birodalmával.

A Pinacotheque kiállítása felidézi az eredeti környezetet, hét magas rangú maja méltóság sírját rekonstruálták a párizsi képtárban. Így érzékeltetik a látogatók számára ezt a rejtélyes civilizációt, amelyben az emberi húst az istenek szellemével próbálták egyesíteni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült