2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Da Vinci plagizált?

2012. február 1. 08:50 Live Science

Leonardo da Vinci egyik leghíresebb műve, a Vitruvius-tanulmány egy újabb kutatás szerint nem eredeti ötleten alapult. A művész egyik barátjától vehette át az ábrázolás elméletét, aki egy ókori szerző gondolatait elevenítette fel.

Leonardo da Vinci Vitruvius-tanulmánynak nevezett rajzán a férfialak tökéletesen beleilleszkedik a köré rajzolt kör és négyzet formákba, illusztrálva ezzel a művész hitét az emberi forma és az univerzum közötti isteni kapcsolatban. A szépség és a szimbolikus erő találkozását megjelenítő ábrázolás az egyik leghíresebb kép a világon. Azonban egy új kutatás szerint az 1490 körül keletkezett munka Leonardo barátjának egy korábbi rajzáról készült másolat.

Az istenien arányos ember egy másik illusztrációja került elő egy elfeledett kéziraton az olaszországi Ferrarában. Mindkét ábrázolás egy Vitruvius által 1500 éve írt iratnak az átdolgozása lehet. Az ókori római építész leírja, szerinte az emberi test tökéletesen illeszkedik egy kör (isteni szimbólum) és egy négyzet (földi szimbólum) belsejéhez. Ez egy geometriai értelmezése azon ősi hiedelemnek, miszerint az ember egy „mikrokozmosz”, vagyis az egész univerzum miniatűr megtestesülése.

Több évtizedes vizsgálat után Claudio Sgarbi olasz építészettörténész – aki 1986-ban felfedezte az addig kevéssé ismert Vitruvius-ábrázolást – most úgy véli, az ábrázolás Leonardo közeli barátja, Giacomo Andrea de Ferrara reneszánsz építész keze munkája. Sgarbi szerint Giacomo Andrea valószínűleg először lerajzolta a Vitruvius-embert, majd a két férfi közösen áttanulmányozta a munkát. Sgarbi a Smithsonian Magazine hasábjain mutatta be gondolatait.

A legfontosabb érvek a következők: Leonardo egyik írásában úgy említi a művet, mint „Giacomo Andrea Vitruviusa” – ez látszólag egy közvetlen utalás az illusztrált ferrarai kéziratra. 1490 júliusában volt egy közös vacsorája a két barátnak, abban az évben, amikor mindkét férfi megrajzolhatta a saját Vitruviusát. A szakértők szerint a találkozás alkalmával da Vinci valószínűleg kitapogatta Giacomo Vitruviusról alkotott elméleteit, tudását. De az is feltűnő, hogy az eredeti műveket tekintve Leonardo rajza szinte tökéletes, míg Giacomo Andreáé tele van javításokkal és ismétlésekkel, ami nem lenne szükségszerű, ha ő másolta volna da Vinciről.

„Sgarbi érveit nagyon izgalmasnak és enyhén szólva is csábítónak találtam” – mondta Indra McEwen, a Concordia Egyetem építészettörténésze, aki számos publikációt jelentetett meg a vázlatról. „De azt is elfogadhatjuk, hogy Giacomo és Leonardo párhuzamosan dolgoztak.” Patrice Le Floch, a francia Versailles Egyetem anatómusa, aki Da Vinci híres munkájának anatómiai helyességét vizsgálta, megjegyezte, mindkét rajznak Vitruvius a forrása. Továbbá Leonardo munkája javulás Giacomo Andreáéhoz képest, mint ahogy arra McEwens is rámutatott: „Leonardo messze jobb rajzoló volt, és sokkal jobban értette az anatómia szabályait.”

Egy dolog bizonyos: a jobb Vitruvius-tanulmány nemzetközi hírnevet szerzett, míg az egyszerűbb, de talán eredetibb öt évszázada a könyvtárban hánykolódik. Érdekes a különböző sorsok találkozása is: míg Milánó 1499-es francia inváziója idején Leonardo elmenekült és biztonságban folytathatta hírnevének megalapozását, addig Giacomo ott maradt, a franciák felakasztották és felnégyelték, műve pedig a feledés homályába veszett – egészen mostanáig.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár