Sztálin titokban kínoztatta a német diplomatákat a világháború után
2011. november 10. 08:42 The Daily Mail
Sztálin parancsára szovjet titkos ügynökök a második világháború után bosszúból több száz náci diplomatát raboltak el, akiket bebörtönöztek és megkínoztak – állítja egy új könyv.
Korábban
A The Diplomatic Secrets of the Third Reich című új könyv szerzője a hírhedt moszkvai börtön, a Lubjanka archívumainak titkosítás alól való feloldása után jutott erre a következtetésre.
Alekszej Matvejevics Sidnyev hírszerző főnök Sztálin megbízásából esküdött bosszút azon német diplomaták ellen, akik Moszkva szerint elárultak és hátba támadták a Szovjetuniót. A Molotov-Ribbentrop paktumot – amely a keleti érdekszférák elkülönítése mellett a két fél egymás meg nem támadásáról rendelkezett – felrúgva Hitler 1941 júniusában lerohanta a Szovjetuniót. Sztálin úgy gondolta, hogy a háborúért egyértelműen azok a német diplomaták tehetők felelőssé, akik a náci vezetés alatt szolgáltak.
A könyvben W.S. Christoforow leírja, kik voltak azok a németek, akiket Sztálin be akart börtönözni. A lista élén Hitler külügyminisztere, Joachim von Ribbentrop állt, de őt a szövetségesek fogták el, majd ítélték el Nürnbergben. 1945. augusztusban Sidnyev már arról tájékoztatta Sztálint, hogy sikerült elfogni 374 diplomatát Németországban és más, a Vörös Hadsereg által megszállt európai országban.
Fritz Grobb bagdadi nagykövet, Carl Clodius romániai speciális megbízott, valamint a Bulgáriában szolgálatot teljesítő Herbert von Richthofen és Adolf-Heinz Beckerle több tucat katonai attaséval és diplomatával együtt került a vádlottak padjára; ők 25 évet kaptak. Az elraboltak fele visszatérhetett hazájába, de voltak, akik a Lubjankában, míg mások a munkatáborokban vesztették életüket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap