2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A vikingeknek mégis lehettek napköveik

2011. november 2. 14:30 MTI

Mégis lehet valóságalapja a vikingek tengerhajózását segítő rejtélyes napköveknek - állítják francia kutatók, akik vizsgálataikról a brit Királyi Társaság matematikai és fizikai folyóiratában, a Proceedings of the Royal Society A című kiadványban jelentették meg tanulmányukat.

A vikingek egy évezreddel ezelőtt, jóval az iránytű megjelenése előtt képesek voltak elhajózni Izlandra, Grönlandra, de a jelek szerint Kolumbuszt több évszázaddal megelőzve eljutottak Észak-Amerikába is. Az ősi mondák szerint a navigálásban a rejtélyes napkövek segítette őket. A vikingek nagy valószínűséggel a Nap és a csillagok alapján tájékozódtak, de segítette őket a partvonal, valamint
a tengeri áramlatok ismerete is. A kutatókat azonban régóta foglalkoztatta, hogy miként voltak képesek tájékozódni e rettenthetetlen hajósok az északi nyílt vizeken, ahol a Napot és a csillagokat gyakran felhők takarják. Sokan feltételezték, hogy valamiféle fénytörő kristály segítségével állapíthatták meg a Nap helyzetét, de ennek a régészek soha semmiféle tárgyi bizonyítékát sem lelték.

Egy nemzetközi kutatócsoport, Guy Ropars, a Rennes-i Egyetem fizikusával az élen most arra a következtetésre jutott, hogy a vikingek a víztiszta, teljesen átlátszó, üvegfényű kalcitot, az úgynevezett izlandi pátot alkalmazták, amellyel 1 fokos pontossággal képesek voltak megállapítani a Nap helyzetét. Ez az Izlandon előforduló természetes ásvány képes depolarizálni a fényt. Kettős fénytörése miatt napjainkban optikai berendezések fontos anyaga.

Ropars magyarázata szerint amennyiben a kristály "hegyét" egy ponttal megjelölik, majd alulról megnézik a jelet, azt megkettőzve látja a megfigyelő. "Addig kell forgatni a kristályt, míg a két pontot teljesen egyformának látjuk. Ebben a szögben a kristály felső síkja egyenesen a Napra irányul" - közölte, hozzátéve: még rossz látási viszonyok között, szürkületkor is néhány fokos pontossággal megállapítható a Nap helyzete.

"A vikingek is képesek lehettek ily módon meghatározni a Nap pozícióját" - vélekedett a francia fizikus. Nemrég izlandi pátot fedeztek fel I. Erzsébet angol királynő egyik hajóján, amely 1592-ben süllyedt el. Az ásvány tesztelése újabb adalékkal szolgált annak az elméletnek az alátámasztására, amely szerint az ókori tengerészek ismerték az izlandi pát depolarizációs tulajdonságait. "A vikingek után több mint négyszáz évvel is, amikor pedig a tengerészek már rendelkeztek iránytűvel, alkalmazták a 'napköveket', hogy elkerüljék a navigációs hibákat" - mutatott rá Ropars.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár