Liszt:200

Liszt Doborjánban (ma Raiding, az ausztriai Burgenlandban), 1811. október 22-én látta meg a napvilágot. Magyar apja, aki korábban az Esterházyak zenekarában is játszott, majd a hercegi család kasznárja lett, bécsi polgárlányt vett el. Liszt kilencévesen lépett fel először nyilvánosan Sopronban, a legenda szerint első bécsi hangversenyén jelen volt Beethoven is, aki nyilvánosan homlokon csókolta. Liszt, aki ezután diadalmenetben járta be Európát, tizenhét évesen egyszerre vesztette el apját és esett át első szerelmi csalódásán. Ezután búskomorságba esett és visszavonult a világtól, egyes lapok halálhírét keltették, csak az 1830-as párizsi forradalom rázta fel.

A francia fővárosban a szalonok kedvelt vendége volt, szenvedélyes viszony fűzte Marie d’Agoult grófnőhöz, akitől három gyermeke született. Lisztben az 1838. márciusi pesti árvíz után erősödött föl magyarságának érzése: koncertet adott a károsultak javára, fellépett Pesten és alapítványt tett a Nemzeti Zenede (a későbbi Zeneakadémia) létesítésére.

Zongoraművészként technikai tudásával, rögtönzéseivel ejtette ámulatba hallgatóit, bravúrjait nem kis részben hosszú, keskeny keze és szokatlanul hosszú gyűrűsujja tette lehetővé. Ugyanakkor zongoragyilkosnak is nevezték, mert dinamikus leütéseit kevés hangszer viselte el, némelyik egyszerűen összerogyott.

Liszt doborjáni szülőháza

Az 1830-as évek elején az ördög hegedűsének is nevezett Paganini mester hegedűjátékának hatására az Európában ekkor már ismert Liszt elhatározta: ’megvadítja’ a zongorát. Virtuozitásával rendkívül sok rajongót szerzett, s a – gyakran kotta használata nélkül tartott – egész estés koncertjei után a hölgyek igyekeztek ereklyeként egy-egy tincset szerezni a művész hajából, akárcsak egy mai popkoncerten. Heine a negyvenes években a kontinensen végigsöprő Lisztomániáról írt, mely alapjaiban változtatta meg a hallgatói szokásokat.

1848-tól Weimarban élt, barátságot kötött Wagnerrel, a város neki is köszönhetően lett Európa egyik zenei központja. Pályáján a komponista került előtérbe, kevesebb gondot fordított a csillogásra, és megteremtette az egyetlen témából kibontakozó szimfonikus költemény műfaját. Liszt Ferenc annyi területen alkotott jelentőset, annyiféle vonatkozásban hatott kortársaira és az utókorra, hogy néha megfeledkezünk arról: elsősorban mégiscsak zeneszerző volt – igaz, ez nem rögtön a pályakezdés pillanatában tudatosult benne.

Első egyéni témájú művét csupán 23 évesen szerezte. Már rég világhírű előadó volt, amikor első jelentősebb műveit megírta. De a komponista Liszt pályája egyáltalán nem volt az a fényes diadalmenet, mint amilyet zongoristaként megélhetett. A zeneszerzés kezdeti sikertelensége, a kritikák, a lendületes, mások számára talán felületesnek tűnő stílusa sokszor elkeserítette a művészt, s gyakran odáig ment, hogy lebeszélte az előadókat művei eljátszásáról, mondván: csak ártanának maguknak vele. Hangszerelési tapasztalata csak két évtized múltán érte el azt a fokot, hogy elégedett legyen partitúráival.

Liszt, miután meghiúsult házassága a lengyel származású Carolyn Sayn-Wittgenstein hercegnével, 1865-ben a mai diakónussággal egyenértékű papi rendet vette fel Rómában, ettől kezdve hívták abbénak, s viselhette az abbé öltözetet, amelyet ezután élete végéig hordott; kívánsága szerint ebben is temették el. Mély vallásosságát zenéjén keresztül ismerhetjük meg, rendkívül sokat munkálkodott az egyházi zene megreformálásán. Rómában töltött évei alatt céljában sokat segített IX. Pius pápa, aki maga is szívügyének tekintette az egyházzene reformját. Az Esztergomi mise című darabját díszkötésű példányban adta át az egyházfőnek, aki ígéretet tett arra, hogy a Szent Péter Bazilikában fogják előadni.

1865 augusztusában Pesten, a Nemzeti Zenede 25 éves jubileumán maga vezényelte Szent Erzsébet legendája című oratóriumát, 1867-ben I. Ferenc József koronázására Koronázási misét írt. 1869-től utolsó éveit Weimar, Pest és Róma között osztotta meg, ekkor már nem zongorázott pénzért, a tanítványait is ingyen oktatta. Pesten nagy ünnepséget rendeztek művészi pályája 50. évfordulóján, ekkor csendült fel először Krisztus című oratóriuma. Régi vágya valósult meg 1875-ben a budapesti Zeneakadémia megalapításával, amelynek ő lett az elnöke. Liszt Bayreuthban halt meg 1886. július 31-én.

Liszt több száz művet írt, első korszakában főként virtuóz darabokat. 1848 utáni második korszakában keletkeztek nagyszabású zongoraművei, mint a H moll szonáta, zongoraversenyei, szimfonikus költeményei, köztük a Faust-szimfónia, a Tasso és a Les Préludes, az esztergomi bazilika felszentelésére írt Missa Solemnis, és számos átiratot is készített mások és saját műveiből. Magyarországon szívesen hallgatott cigányzenét, 19 magyar rapszódiája népies dallamokra és csárdásdallamokra komponált fantázia.

A magyarul tökéletesen soha meg nem tanuló, de magát mindig magyarnak valló Liszt Ferenc nevét viseli 2011 óta a ferihegyi nemzetközi repülőtér. Utolsó budapesti lakhelyén, az Andrássy úti Régi Zeneakadémián október 21-23. között Liszt-fesztivált tartanak, a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsát ki tiszteletére, születésnapján a World Liszt Day keretében itthon és világszerte megszólal Krisztus című oratóriuma. A Liszt-év zárásaként, az év végén mutatják be a komponista életének utolsó tíz napjáról forgatott, Utolsó rapszódia című tévéfilmet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről