A Szabad Európa Rádióra emlékeztek Münchenben

"Itt a Szabad Európa Rádió a 16, 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámhosszon" Így jelentkezett be több mint négy évtizeden keresztül a SZER, és alig volt az országban, aki ne tudta volna kívülről ezeket a számokat, a szabad sajtó hullámhosszát - elevenítette fel emlékeit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a magyar kormány nevében köszöntette a vendégeket. Mindenekelőtt a SZER egykori munkatársait, akik szép számban jöttek el, holott nem föltétlenül élnek a bajor fővárosban, de még csak nem is Németországban.

Semjén idézte Márai Sándort, aki szellemi légihídként írta le a SZER működését, hasonlóan a berlini blokád idején szervezett nyugati légihídhoz. A politikus kitért arra is, hogy a magyarok a szabad világgal azonosították a rádiónak otthont nyújtó Bajorországot, amely az 1956-os forradalom után sok tízezer menekültet fogadott be. Történészek, politológusok még sokáig tanulmányozzák majd, hogy milyen szerepet játszott a SZER a közép- és kelet-európai országok "felpuhításában, miként ágyaztak meg a rendszerváltásoknak". Erre is kitért előadásában Werner Weidenfeld, a müncheni LMU egyetem politológus professzora, aki számára a SZER a hidegháború minden jellegzetességét tükrözte. A Kelet és Nyugat közötti konfliktust, a szabadság - rabság, a demokrácia - diktatúra, a piacgazdaság - tervgazdaság, valamint a nemzeti szuverenitás és a blokkrendszer merevségének szembeállítását.

Weidenfeld egyébként az egyik pekingi egyetem vendégprofesszoraként első kézből is szerezhet tapasztalatokat a sajtószabadság korlátozásáról. Volt a müncheni megemlékezők között olyan is, aki már a SZER születésekor is tagja volt a szerkesztőségnek, sőt, hiteles krónikásként megosztotta emlékeit az egykori hallgatókkal és a fiatalabb mai érdeklődőkkel. Utóbbiak szerencsések, hiszen már csak a memoárokból értesülnek arról a korszakról, amikor még börtön is fenyegette a "szabad világból" érkező hírmorzsák áhítatos hallgatóit.

A SZER ilyen nagy öregje például Ekecs Géza, alias Cseke László, akit alig 20 évesen Párizsból vettek rá arra, hogy 1951-ben csatlakozzon a munkatársakhoz "arra a pár esztendőre", amíg megbukik a kommunizmus és visszatérhetnek Magyarországra A néhány évből több mint négy évtized lett, a Teenager party című műsor hallgatói pedig együtt öregedtek a SZER-rel, és mára bizony belőlük is sokan már nyugdíjasok.

A müncheni megemlékezés egy 1956 októberében forgatott film vetítésével zárult. Az archív film a forradalom idején készült, és november elején tervezett bemutatását meghiúsították az orosz tankok.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?