Kényszermunkásokat alkalmazott a BMW-t is irányító család a nácik alatt

Gabriele Quandt – akinek nagyapja, Guenther mintegy 50 ezer kényszermunkást alkalmazott fegyvergyárában a világháború éveiben – elismerte: hibának tartja, hogy a család ilyen sokáig hallgatott erről a korszakról. A férfi mindezt a család által felkért bonni történész, Joachim Scholtysecknek mondta, aki a kutatás során arra a megállapításra jutott, hogy Guenther Quandtot és fiát, Herbert lelkét is súlyos bűnök terhelik.

A vizsgálódás során kiderült, hogy a család a nácik által meghirdetett árjásítás alkalmával több, zsidók tulajdonában levő céget rekvirált. Herbert „része volt a rendszernek” – jelentette ki fia, Stefan a három évet átölelő tanulmány megszületése után, amelyet a család rendelt meg, hogy ezzel lecsendesítse a befolyásos família sötét ügyeit feltáró 2007-es dokumentumfilmen (The Silence of The Quandt Family) felháborodott közvéleményt.

A tanulmány szerint Guenther 1933. május 1-én, egy hónappal Hitler hatalomra jutása után lépett a náci pártba, de már korábban is latba vetette befolyását, s a párt magas rangú tisztviselőinél lobbizott az állami megrendelések elnyeréséért. Feleségétől, Magda Behrend Rietscheltől 1929-ben vált el, de ezt követően is jó kapcsolatban maradtak. Magda végül Goebbelshez ment feleségül, akivel a háború végén – miután hat gyermeküket megölték – öngyilkosságot követett el.

Guenther Quandt cége 1937-re komoly eredményeket tudott felmutatni, ezért Hitler a hadigazdaság vezetésére (Wehrwirtschaftsführer) kérte fel a férfit; a társaság három gyárban állított elő lőszereket, fegyvereket és tengeralattjáró alkatrészeket. A gyárakban dolgozó 50 ezer kényszermunkás közül több százan haltak meg, Hannoverben például egy tömegsír is előkerült, ahova a feletteseikkel vitába keveredő, kivégzett munkásokat temették. A tanulmány szerint orosz hadifoglyokat is alkalmazták a gyárakban, de Herbert például ukrán munkásokat fogadott fel a hétvégi víkendháza körüli munkák elvégzésére.

„A családfő a náci rendszer része volt” – állapította meg az 1200 oldalas tanulmány végén a szerző. „A Quandt család elválaszthatatlan a nemzeti szocialisták által elkövetett bűnöktől” – folytatódik az írás, amelyben a BMW ügye nem kerül elő, igaz, abban csak 15 évvel a háború után szerzett többségi tulajdonrészt a család.

Guenther Quandtot 1946-ban fogták el, majd internálták. Sokak legnagyobb meglepetésére a bírák arra jutottak, hogy a férfi csupán egy Mitlaufer, tehát a náci ideológia támogatója, de nem volt az események aktív résztvevője. Quandt 1948-ban szabadult, s több német cégnél is komoly állásokat kapott; 1954-ben éppen Kairóban töltötte szabadságát, amikor utolérte a halál.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs