Keresik a Krőzus-kincsek új helyét

A Krőzus-kincsek kálváriája nem ma kezdődött: miután 1965-ben Törökországban megtalálták, kicsempészték az országból, majd a tengerentúlra került, ahol a New York-i Metropolitan Museum of Art-ban kiállították, de az elnyúló jogi csatározás után visszakerült a származási helyére. Az „átkozott” kincsek sorsa felett most az Usaki Régészeti Múzeum (a jelenlegi kiállítótér) és a Kulturális és Turisztikai Minisztérium bonyolódott egymással vitába.

Egy neve elhallgattatását kérő tisztviselő szerint a múzeumnak komoly gondot jelent a turisták odacsábítása, ami az intézmény elhelyezkedéséből és a dolgozók szaktudásának hiányosságából fakad. A minisztérium statisztikája szerint a látogatók száma 1995 és 1996 között, a Törökországba való visszatéréskor megduplázódott, aminek csak a minisztériumban nem örültek, mivel a tervek szerint egy frekventáltabb helyre helyeznék a turisták számára nehezen megközelíthető kincseket.

Az értékes leleteket 1965-ben Gürében, Usak tartományban találta meg öt helybéli, akik egy lüdiai hercegnő sírdombját fosztották ki. A sírrablók a következő évben visszatértek, ekkor 150 műkincset, köztük arany ékszereket és ezüstserlegeket vittek el, 1968-ban viszont már csak falfestményeket találtak. A falusiak illegálisan adtak túl a kincseken, amelyek egy csempészhez kerültek. Mikor a férfi a rendőrség látókörébe került, addigra a gyűjtemény már a tengerentúlon élő gazdag műgyűjtők falát díszítette. A hetvenes években a Boston Globe újságírója és egy bostoni múzeum igazgatója azt állította, hogy a Metropolitan Museum of Art 1966 és 1968 között egészen pontosan 219 lüdiai műkincshez jutott hozzá.

Özgen Acar török újságírónak volt szerencséje megtekinteni ebből 55 darabot, de 1985-ös látogatása alkalmából arra is fény derült, hogy a raktárban még több lehet a kincsekből. A múzeum akkor igyekezett menteni a menthetőt, s arra hivatkoztak, hogy a származási hely Görögország. Az újságíró azonnal értesítette a török hatóságokat, s kezdetét vette a visszaszolgáltatási jogi procedúra. Hat év elteltével a múzeum beismerte: tudta, hogy a vásárláskor illegálisan került hozzá a gyűjtemény, végül egy amerikai szövetségi bíróság arra kötelezte a Metropolitan Museum of Art-ot, hogy adja vissza Törökországnak az „átkozott” kincseket.

Az Usakban élő falusiaknak kézzel fogható bizonyítékuk van az átokra; az ásatásban résztvevő, s a kincseket túladó egyik férfi három gyermekét is elveszítette, meglehetősen furcsa körülmények között, maga a tolvaj pedig lebénult és meghalt. A másik férfinak szintén elhunyt a gyermeke, majd elvált, míg a banda harmadik tagja egyszerűen megőrült.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején