A világörökség részévé válhat a csíksomlyói búcsú

Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter már mandátuma elején elmondta, hogy egyik legfontosabb célkitűzése a csíksomlyói búcsú felvétele az UNESCO szellemi világörökség listájára - idézi szerdai számában a Krónika a minisztérium közleményét. A dokumentum szerint a felterjesztés alapját a Tánczos Vilmos romániai magyar néprajzkutató által összeállított dokumentáció képezte, amelyet a kutató a ferences szerzetesrend kérésére, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkárságának támogatásával készített el.

Kelemen Hunor szerint a zarándoklat olyan kulturális hagyomány, amely meghatározó a Kárpát-medencei magyarság életében. "A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepévé vált, minden évben félmilliónyian zarándokolnak Csíksomlyóra Erdélyből és szerte a világból" - mondta a miniszter, aki szerint a világörökséghez való tartozás révén a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet kap, és méltó elismerést jelent a székelység több mint 500 éves hagyományának. Várhatóan februárig készül el szakemberek bevonásával a hivatalos jelölési dokumentum, ezt követően az UNESCO döntésére akár két évet is várni kell.

P. Urbán Erik ferences házfőnökhelyettes, a Csíksomlyói Kegytemplom templomigazgatója szerint Csíksomlyó 2005 óta tagja az Európai Máriás Hálónak, így része már az európai vallási életnek, de jelen kell lennie Európa és a világ kulturális-társadalmi életében is, ezért megtiszteltetés a rend számára felterjesztésről szóló döntés. Románia első alkalommal terjeszt az UNESCO elé ilyen jellegű, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot.

Csíksomlyón 1352 óta van jelen az obszerváns ferences szerzetesrend, amely az évszázadok folyamán kulturális értékek sokaságát hozta létre. A kegyhely búcsúkiváltsága 1444-ből származik, de a kegyhelyet már korábbi időkben is tömegesen felkeresték a zarándokok. Kiemelkedő művészi és vallási értékű az 1510-1515 táján készült csíksomlyói Mária-kegyszobor, amely Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobra. Csíksomlyó több évszázadon át helyi jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a XX. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, majd az egész európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2014

• Mussolini szeretőjének titkos naplója
• Szexualitás a görög és római vallásokban 
• Magyar fürdők és kettétört mankók
• Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
• "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
• Az egri vár régészeti kutatásának története
• Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
• Azok a csodálatos Gindly lányok
• Templomerődök Erdélyben