Ezeréves kőpalotát ásnak Zalában
2011. augusztus 31. 14:39
Valószínűleg a Kárpát-medence egyetlen Karoling-kori kőpalotájának nyomaira bukkantak az idei ásatások során Zalavár-Várszigeten.
Korábban
A nagyméretű kőépület alapjait az egykori, Pribina által a 840-as években építtetett, erődített udvarházon belül, a Mária templomtól nyugatra találták meg - közölte Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa.
Az eddig feltárt két, illetve nyolc méter hosszú falszakaszok és a falvastagság alapján valószínűleg nagyobb méretű világi épület lehetett, és ezt igazolja az is, hogy az épület körül nem találtak sírokat. A Karoling-kori palotamaradványok alapján kétszintes épület volt, alul a kiszolgáló helyiségekkel, például a konyhával, a felső szinten pedig a reprezentatív terekkel - jegyezte meg az ásatásvezető régész.
Álláspontja szerint az építmény a Karoling időszak utolsó periódusára, a 9. század utolsó harmadára tehető. Az írásos emlékek és a régészeti leletek alapján a palotát valószínűleg a honfoglaló magyarokkal szövetséges Karintiai Arnulf keleti frank király és császár számára emelték. Arnulf Pannónia ura volt, akinek egyik székhelye éppen Mosaburg (Mocsárvár), azaz Zalavár-Vársziget volt.
Erre utalnak a történelmi dokumentumok is: Arnulf 888-ban és 889-ben okleveleket állított itt ki, 890-ben pedig regia civitasnak, vagyis királyi városnak nevezte Mosaburgot. Arnulf élete végéig gondoskodott Mosaburgról. A magyarok csak halála után, 899-ben szállták meg a Kárpát-medence Dunától nyugatra elterülő részét, magát Mosaburgot pedig 907-ben foglalták el - idézte fel Szőke Béla Miklós.
A Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében 1948 óta végeznek régészeti kutatásokat Zalavár-Várszigeten. Az ásatásokat kezdetben Fehér Géza, majd csaknem negyven éven át Cs. Sós Ágnes vezette. A kutató munkába 1994-ben kapcsolódott be a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával zajló feltárásokat Szőke Béla Miklós és Ritoók Ágnes, a Nemzeti Múzeum régésze irányítja. Jövőre ismét pályázatot nyújtanak be az NKA-hoz, hogy folytatni tudják a Kárpát-medence egyetlen Karoling-kori kőpalotájának feltárását, a múzeum és az akadémia közös kutatási programját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap