Az 1956-os forradalom emlékeiből nyílik kiállítás az Emlékpontban

A két művész a Képzőművészeti Főiskola forradalmi bizottsági tagjaként vett részt az 1956-os eseményekben, és élte át a megtorlás időszakát. Csizmadia Zoltán Csók István- és Egri József-díjas festőművész krónikásként vetette vászonra a forradalmi napok történéseit és az azt követő megtorlás szörnyűségeit.

Az Emlékpont időszaki kiállítóhelyén bemutatott több mint egy tucatnyi festménye között látható lesz a forradalom legfiatalabb kivégzett mártírját, Mansfeld Pétert felidéző műve és az az alkotás is, mely Bauer Sándor tűzhalálának állít emléket. A tizenhét éves autószerelő-tanuló 1969-ben nemzetiszínű zászlót lengetve gyújtotta fel magát a Nemzeti Múzeum kertjében - így tiltakozott az elnyomó hatalom ellen.

Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész szintén tagja volt a forradalmi bizottságnak: nemcsak a szabadságharc, hanem a megtorlás éveit is megörökítette szobrai, plasztikái segítségével. Az 1956-os események miatt több szobatársát és iskolatársát is kivégezték az oroszok, őt pedig az állambiztonsági szervek több évtizeden keresztül megfigyelték.

Az Emlékpontban nemcsak a forradalom napjait idéző rajzokat, szobrokat, domborműveket és grafikákat mutatnak be tőle, hanem két 1956-os emlékműtervét is láthatja a közönség.

Az október 30-ig látogatható tárlaton a képzőművészeti alkotások mellett a kiállítótérben felállított érintőképernyős terminálokon az érdeklődők megismerhetik a két művész életútját, és a velük készült interjúkban hallhatják visszaemlékezéseiket is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére