Késő bronzkori kikötővárost tárnak fel Cipruson

2011. augusztus 9. 08:54 MTI

A Larnaca mellett, 25 hektáros területen elterülő település Ciprus egyik legnagyobb kikötővárosa volt a i.e. 13-12. században. A város három rétegét tárták fel, ami azt jelenti, hogy kétszer rombolták le, de harmadszor is újjáépült. A svéd régészek idei ásatási szezonjában egy nagyméretű épület került napvilágra, melyben a lakószobák mellett szövőműhely is helyet kapott.

Korábban

"Találtunk egy istennőszobrocskát, és a leletek között jó minőségű kerámiaedények - kancsók, tálak - kerültek elő. A hazai 'gyártmányok' mellett előkerültek mükénéi és egyiptomi cserépedények is" - ismertette az idei eredményeket Peter M. Fischer, a Göteborgi Egyetem professzora, hozzátéve, hogy a leletekből ítélve a krétaiak egyaránt kereskedtek Görögországgal, ahogy Egyiptommal is.

Találtak egy hematitból készült hengeralakú pecsétnyomót is. "Ezt bélyegzőként használták, de szolgálhatott egyfajta 'személyi igazolványként' is tulajdonosa számára" - emelte ki a régészprofesszor.

Larnaca Ciprus legöregebb lakott városa. Egy legenda szerint az első települést Noé dédunokája, Kittim alapította. Ciprus más ókori városaihoz képest, amelyeket elhagytak a lakosaik, Larnaca a 6000 évvel ezelőtti alapításától kezdve ugyanott létezik. Ciprus föníciai gyarmat volt, majd a görög birodalom részévé vált. Az ókori városrész a mai Larnaka északi részén található. A legkorábbi leletek a mükénéi korból származnak (i.e. 1400-1100). A város első püspöke az a Szent Lázár volt, akit Jézus az Újszövetség szerint feltámasztott.