E-levéltár a jövő levéltárosainak

A 2012-ig megvalósuló projekt keretein belül a Magyar Országos Levéltár (MOL), Budapest Főváros Levéltára (BFL) és a Kopint-Datorg Infokommunikációs zRt. alkotta konzorcium feladata az Elektronikus Levéltár infrastruktúrájának megteremtése mellett, a módszertani szabályozások, valamint a hosszú távú felhasználási feltételek megalapozása. A rendezvényen - a projekt eddigi eredményei mellett - szó esett az elektronikus nyilvántartó rendszerek fontosságáról, az adatok hosszú távú fennmaradásának műszaki megoldásáról, a MOL egységes adatbázis-kereső programjáról, valamint arról, hogy a levéltáraknak milyen nagyságrendű elektronikus adathordozón tárolt információ, tartós megőrzésére kell felkészülniük.

„Az E-levéltár lehetőséget biztosít nagy mennyiségű iratanyag pontos, naprakész nyilvántartására, feldolgozására és közzétételére. Meg kell oldani az iratanyagon túl a kutatás, a restaurálás és számos egyéb tevékenység egységes nyilvántartását. Fontos mindemellett az is, hogy a levéltárakon kívül egyfelől az iratokat létrehozó közfeladatot ellátó szervek, másfelől az állampolgárok is online hozzáférjenek az őket érintő adatokhoz” – mondta el előadásában Dr. Haraszti Viktor.

A projekt gyakorlati megvalósítását elemző kerekasztal-beszélgetést Szatucsek Zoltán, a MOL főosztályvezetője, valamint Dr. Körmendi Tamás az ELTE adjunktusa vezette. A párbeszéd először teremtett lehetőséget arra, hogy a szakma képviselői nyíltan megvitathassák a munkájukat érintő, gyakorlati problémákat. Az esemény lehetőséget nyújtott a pályakezdő levéltárosok szakmai bemutatkozására is, így a Fiatal Levéltárosok Egyesületének tagjai beszámoltak saját kutatási eredményeikről és felvázolták a jövő kutatási szokásait az interneten elérhető digitalizált adatbázisok tükrében.

Napjainkban, a gyorsan változó adathordozók, az újabb és újabb formátumok és szabványok világában nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a levéltárak állományaikat olyan körülmények között archiválják, ami biztosítja azok hosszú távú fennmaradását. Arra a kérdésre, hogy hogyan őrizhetjük meg hosszú távon a nagy mennyiségű nyilvános adatot, a tíz éves adatbázisoktól, a digitális fényképeken át, a miniszterelnökök beszédéig, P. Holl Adrienn, a BFL állományvédelmi osztályának vezetője adott választ. A szakértő előadásában bemutatta azokat a munkafolyamatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a levéltárakban lévő iratanyagokról digitális másolatok készüljenek, akár állományvédelmi, biztonsági, akár kutatási célra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére