Idén már ünnepelhetjük a magyar nyelv napját

A magyar nyelv napjáról szóló előterjesztés - amelyet Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter jegyez - bizottsági vitája ezen a héten zajlik. Hammerstein Judit leszögezte: az oktatási bizottság keddi ülésén semmiféle ellenvetés nem volt a javaslat kapcsán. Mint felidézte, a határozati javaslat egy civil szervezet, az Anyanyelvápolók Szövetsége kezdeményezésére született meg, hozzá kapcsolódott A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Illyés Gyula Archívuma.

"Az előzményekhez tartozik, hogy 2008-ban Széphalomban Kazinczy Ferenc mauzóleuma mellett megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma, 2009-et pedig az előző kormányzat a magyar nyelv évének nyilvánította. E kettő ösztönözte a magyar nyelv napjának létrehozását célzó kezdeményezést, amelyet felkarolt a kulturális kormányzat, hogy az oktatás, az államigazgatás szereplői mellett megerősítést lehessen adni azoknak a civil szervezeteknek és személyeknek is, amelyek és akik évtizedek óta részt vesznek az anyanyelvápolás munkájában" - fejtette ki Hammerstein Judit.

A hagyományok sorában megemlítette, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat több mint négy évtizede szervezi a magyar nyelv hetét, az Anyanyelvápolók Szövetsége pedig területi és szakmai szervezetein keresztül irányítja, segíti és bátorítja a mozgalmi jellegű nyelvvédelmi tevékenységet.

A civil kezdeményezést a tárca egyetlen ponton módosította. "A szimbolikus ünnep időpontja eredetileg április 23., A Magyar Nyelv Múzeumának megnyitási dátuma lett volna, a kulturális kormányzat viszont úgy ítélte meg, hogy a magyar nyelv ügyének történelmünk egy jelentősebb eseményéhez kellene kötődnie. Így esett a választás az 1844. évi II. törvénycikk szentesítésének napjára, november 13-ra, ezzel a nappal lett hivatalossá a magyar nyelv mind az államigazgatásban, mind pedig a közoktatásban, felváltva a latin nyelvet. A módosítással a kezdeményező civil szervezetek is egyetértettek" - magyarázta a helyettes államtitkár.

Hammerstein Judit kiemelte: az országgyűlési határozat elfogadása lehetőséget teremtene arra, hogy évente egyszer hivatalosan is ráirányuljon a közfigyelem a szellemi-kulturális örökség alapját, a nemzeti identitás egyik sarokkövét jelentő magyar nyelvre. A civil kezdeményezés először 2009-ben az előző kulturális kormányzathoz került, ám akkor az végül nem jutott el a belső államtitkári egyeztetés fázisáig a szlovák nyelvtörvény kapcsán időközben kialakult viták miatt - holott a két ügynek semmi köze nincs egymáshoz.

A magyar nyelv napjáról szóló országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lépne hatályba. Az Országgyűlés emellett felkérné a kormányt, hogy a tudományos élet szereplőivel, valamint az egyházak és a civil szervezetek bevonásával vizsgálja meg "nemzeti nyelvünk használatának helyzetét", és ennek alapján készítsen elő intézkedési tervet a "nyelv értékeinek védelme, korszerű továbbfejlesztése és népszerűsítése céljából". A kabinetnek utóbbiról 2012. június 30-ig kellene tájékoztatást adnia a parlamentnek.

Az indítvány alapján a parlament a magyar nyelv napjának kijelölésével párhuzamosan továbbra is tiszteletben tartaná az ország hagyományos nyelvi sokszínűségét, és felelősséget vállalna a kisebbségek nyelvhasználati jogaiért.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből