Kennedy egyszerű 'mutatványnak' tartotta az űrprogramot
2011. május 27. 08:17
Az űrprogram John F. Kennedy egyik legtartósabb örökségének bizonyult, maga az elnök azonban azon aggódott, hogy a holdraszállás nem más, mint egyszerű „mutatvány” – hallható JFK és a NASA vezetőjének beszélgetéséről készített felvételen.
Korábban
„Mindent megtanulhatunk tudományosan, amit csak akarunk, de az ember holdra küldése csak egy attrakció, s nem éri meg azt a sok milliárd dollárt” – mondta a demokrata elnök James Webbnek, a NASA elnökének 1963. szeptember 18-án, két hónappal a dallasi merénylet előtt.
A kazettát szerdán, a kongresszus előtt elmondott Kennedy-beszéd ötvenedik évfordulóján tették közzé; ebben JFK arról értekezik, hogy szerinte a holdraszállásnak egy évtizeden belül meg kell valósulnia. Az 1961. május 25-i beszéd az után hangzott el, hogy Alan Shepard Jr. május 5-én első amerikaiként az űrben járt.
Az űrverseny kapcsán fellobbanó patrióta szenvedély 1963-ban köddé vált, legalábbis Kennedy lelkében, az elnök ugyanis a hatalmas pénzügyi ráfordítást politikai értelemben negatívumként értékelte. A Webb-bel való párbeszéd hangfelvételét a John F. Kennedy Elnöki Könyvtár adta közzé, amelynek szövege teljes terjedelemben elérhető a honlapon.
Néhány történész úgy gondolja, hogy Kennedy kiutat keresett, mivel vészesen közeledett az 1964-es elnökválasztási kampány, amelyben nagy súllyal esett latba a költségvetés, a haladás megtorpanásának ódiuma pedig Damoklész kardjaként lógott az elnök feje felett. A beszélgetésből kirajzolódnak Kennedy aggályai, de az is, hogy JFK végül kiállt a program mellett, amelyet teljesen más megvilágításba helyezett, védelmi, vagy nemzetbiztonsági kérdésként próbálta beállítani.
Webb előrelátónak bizonyult, megfontoltan érvelt a tudományos és intellektuális előnyök mellett. Ugyanakkor leszögezte, hogy csak Kennedy második elnöki terminusának végén realizálható a holdraszállás, amivel láthatóan kiábrándította az elnököt. Neil Armstrong végül 1969. július 20-án lépett a holdra. JFK mérgelődött, hogy úgy kell megvédenie az űrprogramot az elkövetkező elnökválasztási kampány során, hogy „másfél évig semmi eredményünk nem lesz”, de a végén egyre pragmatikusabb hangot ütött meg, és úgy tűnt, kevésbé izgatja a program „hasznossága”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 20:20
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap