Avarkori vértet rekonstruáltak
2011. május 5. 10:01
Avarkori vértek rekonstrukcióit készítette el Magyar András, a szegedi Móra-múzeum munkatársa; az 5-6. századi védőeszközök mai másaihoz régészeti feltárások során talált leletek nyújtották az információt.
Korábban
A Kárpát-medencébe betelepülő lovas, nomád népek közül csupán az avarok védőfelszereléseiről maradtak ránk leletek – mondta a muzeológus, aki csak hobbiként, de tudományos alapossággal foglalkozik a témával.
Viszonylag sok avarkori sírban találtak néhány néhánycentiméteres fém lemezkéket, de csupán három helyről – Tiszavasváriból, Kunszentmártonról és Hajdúdorogról – került elő nyolcnál több lamella. Egyetlen olyan lelet sem akadt azonban, ahol bolygatatlanul került volna elő az egykori avar harcos sírja. Csallány Dezső régész, a szegedi múzeum igazgatója volt az első az 1930-as években, aki bebizonyította, hogy ezek az apró fémlemezek nem ládikák veretei voltak, hanem védőeszközök, vértek készültek belőle – közölte a szakember a szegedi Kultúrpalotában tartott előadásán.
Magyar András hangsúlyozta: pontos rekonstrukció nem készíthető az egykori felsőtestet vagy csak a vállat és a karokat fedő vértekről, hiszen nehezen állapítható meg, mivel fűzték össze a lamellákat, és a rozsdásodás miatt nem határozható meg pontosan, milyen vastagságúak voltak a kovácsolt lemezkék. Sokszor az sem világos, hogy a felsőtestet eltakaró vért esetében a háromszáz fémlemez milyen elrendezésben alkotta a védőfelszerelést.
A hosszú és fáradtságos munkával elkészült vérteket csak a módosabb emberek használhatták. Önmagukban az összefűzött fémlemezkék nem nyújtottak elegendő védelmet viselőiknek, a nyílvesszőket felfogták, a közelharc során kapott ütések vagy szúrások azonban komoly sérülésekkel járhattak volna. A vért alatt ezért feltehetően az erőbehatásokat elnyelő, szőrével kifelé fordított bőrt vagy még inkább nemez mellényt hordhattak.
A muzeológus azért tartja fontosnak a lehetséges rekonstrukciók elkészítését és kipróbálását, mert így sikerülhet valósághű képet kapni az egykori harcosok felszereléséről. Hozzátette: a hagyományőrzés során azonban ragaszkodni kell a régészeti feltárások alkalmával előkerült leletekből nyerhető információkhoz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.