Háztól házig: királyi családok és házasságok Nagy-Britanniából

"Meghalt a király, éljen a király"

A királyság egyik legfontosabb funkciója jogfolytonossága, legfőbb szakaszait pedig a trónra kerülésben, a koronázásban, a házasságkötésben, az utódnemzésben, továbbá a trónutódlás zökkenőmentességének biztosításában jelölhetjük meg. Ugyanakkor a király halálhírének bejelentése, illetve – trónörökösének kikiáltását követően – temetése ugyancsak fontos politikai, társadalmi és kulturális szerepet játszik, az a vizuális kommunikáció fontos eszközének tekinthető.

A korabeli „meghalt a király, éljen a király” felkiáltás pedig messze túlmutatott egy szimpla udvariassági vagy információ-átadási formulánál. Eric Kantorowicz „a király két testéről” írt tanulmányában – a fizikai test mellett – hangsúlyozza a király ún. politikai testének fontosságát, s ennek illusztrálására példának hozza a temetéseken a koporsóra tett, többnyire fából készült királyi mellszobrot, azaz „hű képmást” (effigy), amely az intézmény folytonosságát illusztrálta: a király fizikailag ugyan halott, ám intézménye utóda megkoronázásáig is tovább él, mindvégig jogfolytonos.

A cikk eredetileg a Múlt-kor magazin 2011/1-es, tavaszi számában jelent meg

A királyság legfőbb funkciói közé tartozik tehát a királyi/királynői cím átörökítése, a trónutódlás intézménye, amelynek irányelve a primogenitúra volt, a nőágon történő örökösödést pedig az ún. „száli tv.” (Salic law) szabályozta. A király uralkodása is végződhetett azonban – békés halál és sima trónutódlása helyett – „rosszul”. A legszélsőségesebb eset az angol történelemben egyszer előforduló kivégzés (I. Károly király az angol polgárháború alatt, 1649-ben halt meg ily módon). További példák rögzítik a háborúban lelt halált, a – nehezen bizonyítható – gyilkosságot, a letevést (deposition) vagy a lemondatást (abdication).

Hasonlóképpen a házasság, illetve az örökös(ök) – a primogenitúra miatt lehetőleg fiúörökösök – világra hozásának útjába is számos akadály gördülhetett. Kezdve a házasulandók túl közeli rokonsági fokától, az ehhez kellő pápai különengedélyektől, a legitimitási problémáktól egészen a – fiúgyermek(ek) híján – a lánygyermek trónutódlásának esetleges biztosításáig.

Az anglikán reformációt (1533) követően már a trónörökös vallása is meghatározóvá vált. Az egyházi birtokok 1530-as években történt feloszlatása, majd az elkobzott birtokok a közép-rétegek között való szétosztása után az új (gentry) földbirtokosi-tulajdonosi réteg már az anglikán protestantizmus fenntartásában, a rekatolizáció mindenáron való elkerülésében volt érdekelt, így a trónutódlásban a királyi ház protestantizmusa kiemelt és fokozott fontossággal bírt. Ezt aztán a 17. század polgárháborúját, s a vallási szempontból kétesebb restaurációt követően az ún. középosztály 1688-ban a protestáns (holland) Orániai-ház, illetve az 1701-es trónutódlási törvény révén a szintén protestáns Hannoveri-ház angol trónra ültetésével (1714) biztosította gazdasági-pénzügyi érdekei megőrzésére.

Alább az angol királyi házakat tekintjük át röviden, s egy-egy példán keresztül azok fontosabb házassági, illetve trónutódlási problémáit szemléltetjük, megmutatva, hogy az angol trón jogfolytonossága minden más szempontnál előbbre valónak bizonyult az évszázadok során. S ugyan az angol királyi házak és családok gyakran váltogatták egymást a trónon – a mai napig szaftos történetekkel szórakoztatva az utókort, amelyekből igyekeztünk is összegyűjteni egy csokorra valót –, a monarchia intézménye mindezt mindenkor túlélte, s nem csupán az ország politikai intézményrendszere (alkotmányos monarchia), s vallási szerkezete (az angol király/nő 1533 óta mind a mai napig az anglikán egyház feje), hanem az egyéb gazdasági és kulturális aspektusai is a rendszer fennmaradását, folytonosságát szolgálják.

1. "Meghalt a király, éljen a király"
2. "Editek útján”
3. "Idegen asszonyok hozományai a Plantagenet-házban"
4. II. Richárd gyümölcstelen házasságai
5. A Lancaster-ház: az „őrült” VI. Henrik (1422-1461) házassága és lemondatása
6. A York-ház: IV. Edward (1461-1483) rangon aluli angol frigye
7. A Stuartok uralma
8. A Hannoveri-ház

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?