Ötezer év történelme a Gázai övezet homokja alatt

A Földközi-tenger délkeleti homokos partvidékén egyaránt uralkodtak az ókori egyiptomiak, filiszteusok, rómaiak, bizánciak és a keresztesek. Nagy Sándor megostromolta, Hadrianus császár pedig meglátogatta a várost. Mongolok törtek be Gázába, majd muszlim seregek szállták meg. Gáza az oszmán birodalom része, Napóleon táborhelye és első világháborús csatatér volt. Ennek ellenére nem fejlődik itt a régészet.

Az egyetlen mód arra, hogy megóvjuk a pusztulástól, hogy betemetjük, amit találunk, amíg nem lesznek megfelelő eszközeink – véli Haszan Abu Halabíja, a gázai idegenforgalmi és régészeti minisztérium munkatársa. Az 54 éves Valíd al-Akkád palesztin amatőr régész, akinek hán-júniszi háza ősi műtárgyak, régi fegyverek és évszázados agyagkorsók múzeumává vált, 30 évet töltött kutatással és ásással a 2005-ig izraeli megszállás alatt lévő Gázai övezetben. „Azért kezdtem ebbe a munkába, hogy megőrizzem a palesztin történelmet” – magyarázta al-Akkád.

Egy ember lelkesedése azonban kevés ahhoz, hogy méltányosan bánjanak a sűrűn lakott Gázában a föld alatt nyugvó emlékekkel, ahol a 1,5 millió lakosnak más gondja is van, mint az ősi történelem megóvása.

A Gázavárostól 15 kilométerre fekvő Zavajda faluban Habalíja minisztériuma a szaktudás és megfelelő eszközök hiányának ellenére küzd a Szent Hilárion-kolostor megmentéséért. A nuszeirati menekülttábor közelében épült a kolostor i.sz. 329-ben, amikor Hilárion visszatért Egyiptomból, miután remete Szent Antal vezetésével tanult. A külső fallal körülvett létesítmény több épületet, így két templomot, egy temetkezőhelyet, egy keresztelőtermet és refektóriumokat foglal magában. 1992-ben fedezték fel, azóta lassan haladnak az ásatási munkák, amelyet francia szakértők felügyeltek időlegesen, de amikor távoztak, magukkal vitték az eszközeiket is – mondta Abu Halabíja.

A francia munkálatokat szervező Fadíl al-Autul elmondta: az UNESCO és a jeruzsálemi székhelyű Bibliai és Régészeti Iskola segítséget nyújt egy svájci pénzügyi támogatással létesítendő gázai múzeumhoz, de még nem tudni, mikor nyílik meg. A 2007 óta a Hamász iszlamista szervezet uralma alatt lévő Gázai övezet, ahol a helyiek rakéta- és aknatámadásaira Izrael légicsapásokkal harckocsitűzzel válaszol, aligha vonzó a világ régészei számára, hacsak nem Indiana Jones az illető.

Halabíja azzal vádolja az izraelieket, hogy a megszállás alatt rátették a kezüket minden megtalált régiségre, amelyet két izraeli múzeumban őriznek. A palesztin minisztérium illetékesei különböző nemzetközi intézmény vezetőitől kérték a Gázai övezetből elvitt régiségek visszaszolgáltatását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?