Jézus portréja lehet a kétezer éves "fémkönyvön"

A kis, bankkártya méretű, mindkét oldalán lepecsételt könyvecske egy emberi fej háromdimenziós képét ábrázolja, amely elől és hátul is látható; az egyiken egy szakállas, a másikon egy arcszőrzet nélküli férfivel, rajta a készítő ujjlenyomatával. A kép alatt egy eddig még kibetűzetlen, ősi héber nyelven íródott sor olvasható. Az egyik, már lefordított szövegrészlet szerint a férfi „Izrael megmentője”.

A könyvecske tulajdonosa egy beduin kamionsofőr, a harmincas éveiben járó Hasszán Szaida, aki ugyan visszautasította az értékes leletek megvételéről szóló ajánlatokat, de gyűjteményének két darabját is Nagy-Britanniába, illetve Svájcba küldte, hogy a szakemberek vizsgálatokat végezhessenek el rajtuk. Ezek során azt is kiderítették, hogy a könyvek eredetileg a jordániai Saham nevű faluból származnak, ahol a Golán-fennsík izraeli, jordániai és szíriai része találkozik egymással.

A területre az i.sz.1-2. századi római pogromok során lakóhelyeikről elűzött zsidók menekültek. A barlang 160 kilométerre található Kumrántól, a holt-tengeri tekercsek lelőhelyétől, s 90 kilométerre Masadatól, attól a helytől, ahol a zelóta szekta tagjai i.sz. 72-ben, két évvel a jeruzsálemi templom lerombolása után tömeges öngyilkosságot követtek el, nehogy a római ostromlók kezére kerüljenek.

A könyvek mindegyike átlagosan nyolc-kilenc lapból áll, s annak ellenére, hogy felfedezésükkor rendkívül korrodált állapotban voltak, megfelelő körültekintéssel még szét lehet őket egymástól választani. (a Jézus feltételezett arcát is tartalmazó könyvecskét még nem nyitották szét.) Az ólomlapok szövegek helyett főképp stilizált rajzokat tartalmaznak, míg maga az írás föníciai lehet, igaz, a pontos dialektus még nem ismert. S mivel az itt élő népcsoportok között nem volt közös írás, vagy nyelv, évekbe telhet, mire a szövegeket megfejtik a kutatók.

A lapokat ólomgyűrűkkel fűzték össze, ami azt valószínűsíti, hogy elkészítőik nem szerették volna, ha bárki is kinyitja ezeket; talán olyan kifejezéseket tartalmazhatnak, amelyek a vallással vannak összefüggésben. A korai zsidók például Isten szent nevét úgy próbálták megvédeni, hogy megtiltották annak kimondását, arra ugyanis csak Jóm Kippur idején a jeruzsálemi templom zsidó főpapjai voltak jogosultak.

Egy másik lemezen Jeruzsálem sematikus térképe látható, a pálmafa Dávid házára utal, a T-alakú kereszt pedig a bibliai idők gyakori szimbólumát jelképezi. A tárgyak proto-keresztény interpretációját támasztja alá Margaret Barker Biblia-kutató is, aki szerint a korai zsidók bálványimádást tiltó vallási törvényei kizárják a judaizmushoz való kötődést. Ha mindez beigazolódna, akkor kijelenthető, hogy a könyveket egy korai keresztény szekta készítette, a lapon pedig maga Jézus Krisztus látható.

Robert Feather egy másik magyarázattal állt elő, szerinte ugyanis a könyv az i.sz. 132-136 közötti Bar Kochba-lázadás idejére tehető. A felkelés következtében Júdea egy részén független állam jött létre, de két évre rá a rómaiak vérbe fojtották a lázadást, a korai keresztényeket és a zsidókat pedig kitiltották Jeruzsálemből. A háború – amelyben voltak, aki Bar Kochba személyében a Messiást, míg mások továbba is Jézust tartották megváltójuknak – segített egymástól megkülönböztetni a judaizmust és a kereszténységet. A lázadás szellemi vezetője Simon Bar Yochai rabbi, a számos modern kori celeb, így Madonna és Britney Spears által követett, kabbalista tanokat követő gyülekezet megalapítója volt – Feather szerint néhány könyv az ő nevét is tartalmazhatja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról